Történelmünk során a legsúlyosabb betegséget okozó mikrobának a proxivírusok családjába tartozó variola vírus maior képviseletében lévő fekete himlő számított.
Jellemzői
Az állati vektorral nem rendelkező vírus, emberről- emberre terjed testi kontaktus útján, mely a légúti nyálkahártyán keresztül támadja meg az elszenvedő nyirokrendszerét, ahol elszaporodva a bőr kisereire gyakorol káros hatást. Kezdeti fázisban test-szerte pirosas foltok, kiütések megjelelése jellemző , amik a betegség előrehaladtával fájdalmas , gennyes hólyaggá alakulnak. Ezek a göbök a későbbiekben bevérezvén fekete színűvé válnak, ebből eredően származik a betegség közismert neve. Kevésbé súlyos fertőzés esetében a kiütések lassacskán leszáradtak, azonban a hagyatékul megmaradt, hegesedéssel párosodó himlőhelyek „ragya” néven épültek be a köztudatba.
Elterjedése a világban…
A betegség gyakori következménye volt a látószerv elveszítése. A 18.-19. században a vakság oki következménynek közel 30%-át tették ki a fekete himlő áldozatai, például Kölcsey Ferenc is a probléma hatására vált egyik szemére világtalanná. Az USA 16. elnöke Abraham Lincoln is harcolt a betegséggel 1863-ban, továbbá gyermekkorában Ludwig van Beethoven is megküzdött a kórral.
Az első leletek az ókori Egyiptomból kerültek napvilágra, eredeztethetően i. e. 1147-ből V. Ramszesz múmiáján, kinek tetemén tökéletesen kivehetőek voltak a fennmaradó jellegzetes papillák. Kínában i. e. 1122- 249-ig, majd 206-220-ig tombolt a járvány, továbbá Törökországban, Indiában és a Földközi – tenger keleti partjainál is születtek orvostörténelmi nyomok a himlőt illetően.
Japánban i. sz. 745-ben Korea felől tört be a kór, mely két év pusztítás alatt a népesség egyharmadának életét követelte. A drasztikus csapás kompenzálásául hitvilágukban kerestek menedéket az emberek, s különböző praktikákat alkalmaztak a „Himlődémon” elűzésével szemben. Mivel a betegség javarészt a gyermekek számára volt halálos kimenetelű, ezért a polgárok bejárati ajtajukra kiírt szöveg által próbálták megtéveszteni a rettegett entitást a következő sorokkal: „Nekem nincs gyermekem. Kérem, menjen másik házba!” Az ekkor tájt született japán himlőtánc mai napig gyakorolt szertartás, továbbá az UNESCO szellemi világörökségének részét képezi.
A vörös ereje. Gyógyítási kísérletek
Mivel a közhiedelem úgy tartotta, hogy a himlődémon retteg a vörös színtől, ezért az emberek ezen szín árnyalatainak megfelelően kezdtek ruházkodni a közel keleten, míg Európában a Pestisdoktorok jellegzetesen piros bottal végezték a vizsgálatokat. A 12. századtól fogva a „vörös gyógymódot” tartották hasznos orvosságként számon. V. Károly király ehhez hűen vörös öltözéket viselt gyógyulása során, továbbá I. Erzsébet fiatal leányát ezen színű lepedőbe bugyolálták megoldás reményében. I. Eduárd a walesi bárdok réme nem aprózta el fia terápiáját, kinek egész hálótermét pirosra festette, illetve ehhez illő bútorokat hozatott.
A 17. században kezdték el a többnyire hatástalan színterápia mellett érvágással és hánytatással kezelni a betegséget, ami szintén nem bizonyult hatékony kezelési formának. Sydenham vizsgálatai alapján a szegény emberek hamarabb épültek fel a himlőből, mint tehetősebb embertársaik, így az orvosság részévé vált a gyakori friss levegő, testmozgás és szerény étkezés. A megoldást végül a védőoltás kifejlesztése biztosította. A WHO 1958-ban ki is hirdette programját a következő címszóval: „A Föld megszabadítsa a himlőjárványoktól!”. A kezdeményezés napjainkban is sikeresnek bizonyul, hiszen az utolsó fekete himlőnek betudható halálesetet 1977-ben regisztrálták október 26-án.
Hegedüs Fatime Réka
Ha érdekelnek további bizarr gyógymódok kattints a linkre: https://infozio.wordpress.com/2021/12/01/a-kigyomereg-jotekony-hatasai-ii-anatomia-es-elettan/
