Összességében az emésztőrendszert érintő allergiás és főként intoleranciás állapotok esetszámának tendenciózus növekedése látható a napjainkban. Ezen történés oki tényezőinek felderítésével számtalan kutató és szakember foglalkozik. Általánosan szükség lenne egy olyan kirobbantó tényezőre, amely minden esetben uralja az említett eseteket. De a valóságban eseti sokszínűségről beszélhetünk, mert változó életkorban, eltérő társbetegség mellett, illetve esetenként rendelkezik csak tüneti dominanciával.
A tejcukorérzékenység egy olyan emésztési zavar, amelyben egy enzimhiánnyal állunk szemben; nevezetesen a laktáz hiánnyal vagy diszfunkciójával. Az emésztőrendszeren végigjutva a tejcukor bontása nem megy végbe, így emésztetlen formában jut a tejcukor a vastagbélbe. A vastagbélben zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le. Ezen folyamat felelős a kezdeti panaszokért, azaz a puffadás, hasmenés és a bélgörcsök.
Emésztési rendellenességként kétféle módon alakulhat ki – lehet veleszületett és fokozatosan kifejlődő. Kialakulásában hajlamosító tényezőket figyeltek meg, például: emésztőrendszeri fertőzések, más intoleranciás betegség, bélbolyhok degradációja és a genetika.
Melyek a főbb tünetek?
- hasi diszkomfort
- gyomorfájdalom
- puffadás
- bélgörcsök
- megváltozott székelés: hasmenés vagy székrekedés
- hányinger/hányás
- kedvetlenség
- étvágytalanság
Mi befolyásolja a tünetek dominanciáját?
Összeségében azt lehet mondani, hogy ez elfogyasztott tej minőségi és mennyiségi paraméterei befolyásolják. Tehát, például egy alacsonyabb minőségű vagy nem megfelelő forrásból beszerzett tej hamar panaszokat okozhat. Azonban a minőségi tejfogyasztás esetén is csak egy bizonyos mennyiség elfogyasztását tolerálja a szervezet. A toleranciát átlépve kellemetlen panaszok alakulnak ki.
Korántsem mindegy, milyen típusú tejterméket fogyasztunk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden tej tartalmaz tejcukrot, így a tehéntejtől, a kecske- és juhtejen át minden ilyen termékkel óvatosnak kell lenni az érzékenyeknek.
A legnagyobb mennyiségben a laktózt a tej tartalmazza, míg a középmezőnyben a túró van. Az előállítás módját tekintve pedig a legkevesebb a savanyított termékekben, illetve a kefirben van. A társadalmi sztereotípiáival ellentétben a sajtban minimális mennyiségben található meg a tejcukor.
Hogyan lehet diagnosztizálni?
A felnőttkori esetek döntő többségében ez a folyamat az öndiagnózissal kezdődik. Az érzékeny elkezd gyanakodni, hogy valami gond van, jobb esetben orvoshoz fordul, alternatív esetben pedig a Google doktor segít. Gyakran javasolják a táplálkozási napló vezetését, amelyben még a kedélyállapot és a jelentkező panaszok is rögzítésre kerülnek. Így visszakövethető, hogy mi állhat a panaszok hátterében.
- Átmeneti diéta bevezetésével kizárja az illető az összes laktóz tartalmú ételt és gyógyszert az adott intervallumban. Ha a panaszai elmúlnak, akkor laktóz-intolerancia gyanúja szilárdabb alapokra kerül. Majd a diéta után pohár vízben tejcukrot oldunk fel, és elfogyasztjuk. Néhány órán belül visszatérnek a kiinduló panaszok, akkor ez tovább erősíti a gyanút.
Kórházi körülmények között végzett vizsgálat igazolja 100%-ban a gyanúnkat. Ez történhet Genetikai teszttel, Hidrogén kilégzéses vizsgálattal, illetve a Vércukor vizsgálattal laktózoldat segítségével.
Milyen módszerekkel kezelhető hatékonyan?
Az állapot nem visszaállítható, ezért életmódváltásra van szükség.
- minden étkezés során kerüljük a laktózt
- gyógyszereink felülvizsgálata, hogy tartalmaznak-e tejcukrot
- kalciumszint biztosítása
- enzimhelyettesítő
- kiegyensúlyozott táplálkozás
Összefoglalva az érzékenység nem játék. Körültekintő módon és önmagunkat képezve úrrá lehetünk a kórképen, és teljes életet élhetünk. Remélem ez az információban gazdag tájékoztató segítségére lesz annak, akit érdekel a téma.[i]
[i] Orbán Nikolett
Képek forrása: Pixabay
Olvasd el témához kapcsolódó cikket is:
