Az egészségügyben gyakran alkalmazott terápiák néha furcsának tűnhetnek egy hétköznapi ember számára, különösképp a modern eszközök, amelyek csupán néhány éve lettek igazán elterjedtek. A fascia lazítás, triggerpont terápia, SMR hengerezés mellett a kineziology-taping is egy viszonylag újnak mondható rehabilitációs forma. Számos tévhit, kétely és bizonytalanság kering az előbb felsorolt módszerek körül, melyekre mi most rácáfolunk ebben a cikkben valódi, bizonyított hatásuk leírásával.
Sajnos manapság egyre gyakoribbak a mozgási nehézségek, korlátozottságok, sportsérülések, balesetek. Súlyosságtól függően ezek mindenképpen több folyamatból álló kezelésre szorulnak. Esetleges műtétek, komolyabb terápiák után elengedhetetlen a rehabilitáció, amely során a sérült újra egészséges testben mozoghat. Nem kell azonban élsportolónak lennünk ahhoz, hogy sérülések érjenek minket. A hétköznapokban is lehet szó egy húzódásról, gyulladásról, rossz mozdulatról. A fájdalmak hátterében azonban az esetek nagyrészében ugyanaz a tényező áll: kórosan feszülő szövetek, szalagok, amik aztán izomfájdalmat eredményeznek. A tartósan rövidült izmok akadályozzák a vérkeringést, az ízületek mozgását, sőt, még csontokat is képesek a helyzetükből kimozdítani, emiatt például gerincferdülés is kialakulhat. Vázizmokban jellemző érzékeny csomócskák, a triggerpontok kezelésével könnyen fékezhető a sugárzó fájdalom.
Na de térjünk rá azokra a színes szalagokra! Kezdjük azzal, hogy mit is jelent egyáltalán a kineziológia, humán kineziológia, kinetika és társai. Maga a kineziológia egyfajta mozgástudomány, amely felméri az emberi – és állati – mozgásteljesítményt. A humán kineziológia egy sporttudományi szakág, amely az emberek állóképességét, terhelhetőségét vizsgálja, erőnlétét, mozgáskultúráját fejleszti. A tapaszok feladata is ebben rejlik, hiszen nagy mértékben hozzájárul a mozgáskorlátozottság csökkentésében bizonyos fájdalmak esetén. A felragasztási technikától függően lazítja, rögzíti vagy korrigálja a sérült szövetet, segíti a gyógyulási folyamat előrehaladását.
Több néven is ismertté váltak ezek a kineziológiai tapaszok, amelyek legelőször Japánban jelentek meg az 1970-es években. A Kenzo Kase orvos-csontkovács által alkalmazott szalagok forradalmi újításnak számítottak a merev kötések után az ízületi problémák kezelésében, mivel nem korlátozták pácienseit a mozgásban. Ő később Németországban kezdte el oktatni a kinezio tape használatát, ám miután több tudós sem hitt a módszerben, csak igen szűk körben alkalmazták, például a gyógymasszőrök. Az igazi nagy sikert aztán a 2008-as pekingi és 2012-es londoni olimpia hozta meg, ahol is rengeteg sportoló testrészein díszelegtek a színes szalagok. Ennek hatására nagy tömegekhez jutott el a híre, és egyre inkább elismerték gyógyászati hatását.
Manapság leginkább gyógytornászok, sportmasszőrök, mozgásterapeuták, természetgyógyászok alkalmazzák pácienseik körében. Mindenféle kémiai anyagtól mentes, így hatását csakis felhelyezéséből és rugalmas anyagából adódóan fejti ki. Alkalmas különféle sportsérülések, ficamok, húzódások, túlfeszült izmok, derék-, nyak- és fejfájások, valamint gerincferdülés, tartásjavítás hatékony kezelésére. A tévhitekkel ellentétben nincs jelentősége a színeknek. Minden szalag ugyanolyan hatással bír, esetleg a színterápia miatt lehet közkedveltebb néhány árnyalat.
Fontos megjegyezni, hogy a kineziológiai szalagok nem biztosítják a teljes felépülést, csupán egy állomása lehet annak. A rehabilitáció során rendkívül nagy segítséget tud nyújtani, ám elő-és utókezelések hiányában ettől sem várhatunk önmagában csodát.
Dervalics Panna
Nézz szét többi cikkeink között is:
