A cirkadián ritmus, azaz élettani napszaki ritmus, olyan biológiai folyamatokat jelent az emberi szervezetben, amelyek szabályosan, napszakok szerint, minden egyes nap újra ismétlődnek.
Latinul a circa azt jelentikörül, megközelítőleg, míg a diem jelentése nap. Így tevődik össze a cirkadián kifejezés.
Napszaki ismétlődést mutató folyamataink például a táplálékfelvétel, az alvás, bizonyos hormonok termelődése, a sejtmegújulás és a testhőmérséklet normál ingadozása. A napszakok változása a lelki folyamatainkra is hatással van, általánosságban elmondható, hogy hangulatunk, energiaszintünk, koncentrációs –és stressztűrő képességünk a nap első felében jobb.
A ritmust belsőleg a sejtjeinkben lévő gének szabályozzák, kívülről pedig olyan tényezők hatnak rá, mint a világosság- sötétség, az étkezés, a munkavégzés, a mozgás vagy a társas kapcsolatok.
Ez egy rendkívül összetett és bonyolult rendszer, amit a hipotalamusz egyik idegsejtcsoportja, a szuprakiazmatikus mag irányít.
A ritmus harmonikus működéséhez a sejtjeink- szerveink belső működésének és a külső környezeti hatásoknak szinkronban kell lenniük egymással.
A cirkadián ritmus szabályozza a tobozmirigy, azaz a melatonin termelést. A melatonin pedig az a hormonunk, aminek felszabadulása a sötétség hatására kezd fokozódni testünkben. Ilyenkor beindulnak bizonyos biológiai folyamatok, amik az éjszakai pihenésre, regenerálódásra kezdik előkészíteni a szervezetet, valamint gyermekek esetén a növekedésre is, hiszen a gyerekek növekedési hormonja éjszaka termelődik. A melatonin kiválasztásról tudni kell, hogy gyerekkorban van a tetőpontján, majd az idő előre haladtával a melatonin szekréció az öregedés során folyamatosan csökken, végül teljesen le is áll. Ez magyarázatul szolgál az idős korban gyakran előforduló álmatlanságra és alvászavarokra.
Sokat segíthet a pihentető és mély alvásban, ha lefekvés előtt közvetlenül már nem használunk semmiféle elektronikus eszközt, tv-t, számítógépet vagy okostelefont, mivel a melatonin termelődését a retinánkon keresztül érkező fényhatások befolyásolják, és az ilyesfajta képernyők sugárzó kék fénye összezavarja a melatonin termelést.
Ez az egy nap köré rendeződő, azonos ritmusban ismétlődő, állandó rendszer bizony rosszul reagál minden ennek ellentmondó dologra, mint akár a kampányszerű, hirtelen óriási mennyiségű munkavégzésre vagy tanulásra és a rendszertelen táplálkozásra is. A felgyorsult világ velejárója, hogy életmódunkra is egyre inkább az össze- vissza evés, a kevés, nem pihentető alvás jellemző.
Nem mindegy tehát az sem többek között, hogy mit és mikor eszünk. Több kutatásban is kiemelt jelentőséget kapott, hogy a „hasnyálmirigyünknek is külön biológiai órája van”, a hasnyálmirigy pedig, mint tudjuk, az inzulint termeli. Kimutatták az inzulint termelő béta sejteknek azt a képességét, hogy 24 óránként fényt bocsátanak ki, ami igazolja ezt az előbb említett napi ritmusú működést. Reggel és este sejtjeink kevésbé érzékenyek az inzulinra, mint napközben, ezért ezekben az időszakokban a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása nem a legjobb választás.
És mi az a külső tényező, ami szinte kiküszöbölhetetlen és sajnos sokszor életünk szerves részét képezi? Igen, ez nem más, mint a stressz… Mostanában egyre több szó esik róla, mindenkiben ott lapul, mikor jobban, mikor kevésbé, és nem egyszerű megküzdeni vele, pedig hosszú távon nincs ránk jó hatással, és szervezetünk egész egyensúlyát, ritmusát kibillentheti a normál kerékvágásból. Az emberi test nevű gépezetben pedig minden mindenre hatással van, így, ha például a kortizol, azaz a stresszhormon szint megemelkedik, az bizony az inzulinszintet is befolyásolni fogja, és az egészre még egy lapáttal rátesz persze, hogy, ha a szívünkre tesszük a kezünket, stresszes időszakokban sokkal inkább jellemző lehet ránk az egészségtelen étkezés is. Vagy azért, mert idő hiányában gyorsan elkészíthető, készen kapható ételek után nyúlunk, vagy pedig, mert egy kis dugi édesség vagy nassolni való finom íze megnyugvást és örömöt ad nekünk a nehezebb időszakokban.
És a kávét vajon jókor iszod?
Zárásképp mindenképp említést érdemel egy sokak életében kardinális kérdés, ami nem más, mint a kávéfogyasztás. A kortizol nevű hormonunk erős összefüggést mutat az éberséggel, és csúcsát átlagosan reggel 8 és 9 óra között éri el. A farmakológia egyik alapelve, hogy akkor vigyünk be hatóanyagot, amikor arra ténylegesen szükség van, különben a szerrel szemben egyre inkább tolerancia alakul ki, vagyis a kívánt hatást csak egyre nagyobb adaggal lehet elérni. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy ha reggel isszuk a kávét, amikor a kortizol szintje egyébként is magas, akkor sokkal kevésbé lesz hatásos, mintha délelőtt innánk, amikor a kortizol szint esni kezd. Probléma lehet még, ha a koffein cukorral és tejjel is párosul kora reggel, a hasnyálmirigynek ugyanis fel kell ébrednie ahhoz, hogy inzulint termeljen és a sejtek feldolgozzák a bevitt cukrot, még ha csak egy fél teáskanálról van is szó.
Szabó Johanna
[1]További érdekes tartalmakért katt ide:
