Szinte már közmondássá válhatna a sokszor hallatott tavaszi fáradtság kifejezés, amely legalább egyszer biztosan elhangzott mindenki szájából, akár kifogásként, akár valódi állapotleírásként. Habár sokan tényleg csak vicces válaszadásra használják, jobban utána olvasva létezik némi igazságalapja, és biológiai tényekkel alátámasztható.
A tavaszt többek között az ébredéssel, kikelettel, kivirágzással lehet leginkább jellemezni. Az emberekkel is ez kellene, hogy történjen párhuzamosan a természettel, ám legtöbben csak a télből hozott kimerültséget tapasztalják magukon. Persze nem pont március elsejével köszönt be ez a bizonyos időszak, jóllehet, hogy már februárban, vagy akár csak később, áprilistól érezzük igazán. Nagyrészt az időjáráshoz, s nem a naptári napokhoz van köze, hogy a természet változásának folyamata mikor kezdődik meg. Az első napsütés, az első melegebb légáramlat, az első madárcsicsergés az, ami az emberek állapotának befolyásolásában szerepet játszik. Az ekkor tömegesen megjelenő tavaszi fáradtságot az orvostudomány a téli energiatartalékaink kimerülésével, egyes hormonok állandó váltakozásával magyarázza.
Az alvás szabályozásáért felelős hormonra például igen ingerlékenyen hat a nappalok hosszabbodása. Ez a melatonin, amelynek szintje meglehetősen lecsökken napfény hatására, és ennek következménye lesz az alvás-ébrenlét bioritmusunk felborulása. A nyári időszakra való átállás folyamata testünket is áldozathozatalra készteti, ettől vagyunk kétszer olyan kedvetlenek, lusták a jó idő megérkeztével. Ráadásul, a téli hónapokban folytatott rendszertelen táplálkozás és mozgáshiány ezeket mind felerősíthetik.
A melatonin hormon mellett fontos még megemlítenünk a szerotonint is, amelynek hasonlóan nagy szerepe van hangulatunk alakításában a téli-tavaszi fordulóponton. A köznyelvben ezt ,,boldogsághormonnak” is szokták nevezni, s ennek képződését a fény fokozza. A hosszú, szürke téli hónapokban jelentősen lecsökken a szintje szervezetünkben, és a tavaszi napsütés megjelenésével csak lassan kezd termelődni. A téli időszámításból ezért nehezen tudunk átállni; a testünkben zajló folyamatokra nézve ez igen megterhelő.
Na de mit is lehet tenni a kóros fáradtság ellen, illetve hangulatunk javítása érdekében? Talán klisének hangzik a következő egyszerű tanács, ám miután eszerint kezdesz el gondolkodni, cselekedni, sok dolog megváltozhat körülötted: Minden fejben dől el! A jó közérzet nem csak külső, sokkal inkább belső környezetünkből ered. Ha leperegnek rólunk a negatív behatások, gondolatok, érzelmek, nehézségek elhatározásaink által, akkor már jó úton járunk a boldogság felé. Fontos a lelki egyensúly.
A nyári időszakra való gördülékenyebb átálláshoz elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott, vitamindús étrend kialakítása. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden tápanyagot grammra pontosan mérjünk ki, és minden bevitt kalóriát számoljunk, hanem hogy kerüljük el a zsíros, gyorséttermi kajákat, és koncentráljunk a szezonális zöldégekre, gyümölcsökre. Szorosan idetartozik a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, ami körülbelül napi 2-2,5 liter vízfogyasztást takar.
A téli időszakban az emberek nagy hányadára jellemző a mozgásszegény életmód, a képernyő előtt eltöltött sok-sok óra. Mentális és fizikális egészségünkre egyaránt jó hatással van a rendszeres mozgás, aktív sportolás, kimozdulás a friss levegőbe.
Ebben a nehéz, fárasztó folyamatban szervezetünknek szüksége van a fokozott odafigyelésre, törődésre. Ha megfelelő módon támogatjuk testünket az átállásban, akkor fejben is könnyebben tudunk alkalmazkodni, és csak kevésbé, vagy egyáltalán nem leszünk annak a bizonyos tavaszi fáradtságnak az áldozatai.
Dervalics Panna[1]
[1] https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/10388/tavaszi-faradtsag
Olvass még tőlünk itt: https://infozio.1367.hu/2022/11/16/immunerositesre-fel/
