A filmipar egyik virágzó ágáról szót ejtve sokan fogják a fejüket, hogy ennek a stílusnak mégis miért van ilyen veszettül nagy rajongótábora. A válasz az emberi pszichében és beállítódásban van kódolva, hiszen mindegyikünk számára más és más impulzusokra van szükség a mindennapok teendők áradatában. Mi lehet ilyen vonzó az emberek számára? Talán a félelem számtalan íze, a szituáció kontroll vagy éppenséggel az izgalom megélése? Milyen változásokon ment át a horror kategória az évek alatt? A kérdésekre a válasz megtalálásához néhány teóriát elemezve egytől-egyig értelmet nyer számunkra minden pont.
A horrorfilmek történelmének kezdte a Terror című filmmel kezdődött 1928-ban, amit abban az időben még rémfilmnek neveztek, mert nem volt ismeretes a horror fogalma. A horror kategóriába tartozik minden olyan alkotás, amelyre jellemző, hogy:
- félelemkeltő jelenségek, effekteket tartalmaz
- társadalom által jelzőkkel illetett karakterek: mutánsok, szörnyek, sorozatgyilkosok, boszorkányok, démonok, gonosz lelkek, kísértetek, bukott angyalok, vámpírok, farkasemberek és zombik szerepelnek benne
- hatása: pszichés vagy vizuális
- drasztikus, brutálissal irányított események
- halálelemek, gyilkosságok
A felsorolás alapján elmondhatjuk, hogy a kulcsszerepben a félelem áll, amit ösztönösen nem szerethetünk, hanem menekülnünk kellene előle, de mégis sorra ragadunk popcornt és ülünk le a kanapéra egy jó filmre. A kutatók magyarázata a jelenségre az, hogy a félelem által kiváltott aktiváció olyan reakciókat alakít ki a szervezetben, mint amilyet az adrenalin vált ki bennünk. A pozitív érzelem és agystimuláció jóvoltából stressz alakul ki, ami abban különbözik a való élet stresszétől, hogy a kontroll mindig a mi kezünkben van, hiszen bármikor kiszállhatunk. A kiszállás szó utal arra, hogy a legtöbb esetben a reális világtól mérföldekre vagyunk, ahol pszichológiailag más-más szerepet vesznek fel a nézők.
A nézői magatartást és a horrorfilmek pszichológiájának elemzésével Zillman foglalkozott, aki a jobb értelmezés és a végbemenő reakció megértésének céljából csoportokat képzett.
A választás a jó és a rossz között
A fogatókönyvek szerkesztői tudatosan választanak bizonyos tulajdonsággal rendelkező szereplőket és cselekményeket, amelyekkel a néző össze tud kapcsolódni, így át tudja élni a történet adta impulzusokat. Felismerték azt is, hogy gyakran az életben megélt eseményekkel reverzibilis oldalt válassza ki az ember, amit jelentősen segítenek azon mellékszereplők, akik a mi általunk választott szereplő antagonistája.
Empátia és azonosulás
Az előzőekben kiválasztott szereplővel szinkronban morális értékelések sorát végezzük el, ami eredményeképpen empatikus folyamatok indulnak el bennünk. A folyamat végeredménye, hogy „erkölcsileg hibátlan” szemlélőként elvárásokat és viselkedési normákat várunk el a szereplőktől, különösen az általunk fontosnak titulált jellem részéről. Amennyiben a tervezetünk nem valósul meg, nem rest az ember ítéletet formálni.
Öröm és a félelem kapcsolata
Ez egy élettani reakciósorozat, ami megköveteli azt, hogy a mi általunk választott szereplővel csak pozitív dolgok történjenek. Ha a választott szereplőt próbatételek, nehézségek érik, akkor minket kellemetlen érzések öntenek el. Tehát számunkra az okoz örömet, ha igazunk van és az általunk megalkotott történet beteljesedik.
Feszültség
A történet alatt uralkodó feszültség teszi igazi horrorrá a filmet, hiszen képes függőséget is kiváltani az emberben. De ahogy függőséget képes kialakítani úgy évről-évre lesznek toleránsabbak az emberek, így egyre durvább, véresebb és kiábrándító eseményeket kell felhasználniuk a producereknek, hogy legyen nézettsége a sztorinak.
Milyen tényezők juttatják el a nézőt a „horror” csúcsra?
- Előtörténet szervezettsége
- Főszereplők száma és antagonistáik
- Horrorsztori kifejlődése
- Sztereotípiák felhasználása
- Drámai eszköztár: effektek, kontextus, kép
- Gyilkosság bonyolultsága
- Szenvedély vagy pozitív kimenetel
Remélem ez a kis ismertető közelebb vitt mindenkit a műfaj részleteihez. Végezetül íme néhány kiemelkedő horrorfilm: Horror-randi, Cápa, Interjú a vámpírral, Viasztestek, Madarak, Gonosz halott, Jéghideg otthon és a Tükrök – jó borzongást hozzájuk![i]
[i] Orbán Nikolett
