A mindennapjaink során tudatosan és tudat alatt is óvjuk, fejlesztjük és elemezzük a saját személyiségünket. Ennek az általános jelenségnek az eredményeképpen alakul ki a dinamikus változáson áteső személyiségünk, az önismeretünkkel karöltve. Sajnálatos módom, a túlzott figyelem és az elemezgetés jóvoltából a média tévesen használ bizonyos szavakat, így történt ez a pszichodráma szó esetében is. Gyakran fordul elő, hogy tévesen azonosítják vele a lelki eredetű érzelmekkel túlfűtött botrányokat, holott a szó fordítással megegyező jelentése nem más, mint a lélekkel kapcsolatos tettek és cselekedetek. Tehát pszichológiai értelemben a szavak és a tettek nem választhatóak el egymástól pusztán tökéletes összevetési alapot szolgáltatnak az életben. Egy élethelyzetet nézve melyik dominál jobban?
Egy újabb társadalmi vitaponthoz értünk a témában, hiszen mindig azt mondjuk, hogy a cselekedetek dominánsabbak, mint a szavak. A másik csoport inkább azt mondja, hogy a kettő együttesen ad jól értékelhető képet, mert egyenként tökéletesen tudják formálni őket az emberek az adott szituációnak megfelelően. Erre tökéletes például szolgálnak azon szituációk, amelyekben hosszas tervezéssel megtervezzük mit fogunk mondani, de valamilyen tényező befolyásolása jóvoltából végül máshogy cselekszünk és mást mondunk.
Nem felejthetjük el a Freud által alkotott modellt sem, amely szerint a lélek feltérképezése kizárólag a szavak útján történhet. Kicsit elemezve ezt a gondolatot megállapíthatjuk, hogy a sok beszéd elgondolkoztat és segíthet az önfeltérképezésben.
Moreno tágabb nézőpontból elemezte a psziché ezen oldalát, amely segítségével megalkotta a pszichodráma fogalomkörét. Moreno nevéhez kötődik ezenkívül még a szociometria kidolgozása is. Tanulmányaiból és pszichiáter foglalkozásából kifolyólag rájött, hogy az emberek viselkedési mintázatának részletes elemzése segít feltárni az emberben rejlő valós érzelmeket. Nem csupán a pozitív jegyek, de a negatívak is jobban elemezhetőek, mint más eljárásoknál. A módszert Magyarországon az 1970-es években Mérei Ferenc honosította.
Röviden összefoglalva a módszer segítségével felismerhetőek a személyiségben rejlő korlátozó tényezők, amelyek kijavíthatóvá válnak. Eleinte legtöbbször csoportos foglalkozásokon alkalmazták, mint személyiségfejlesztő módszer, de ma már előszeretettel alkalmazzák egyéneken terápiás jelleggel is. A módszert alkalmazóban sorra vetőnek fel kérdések például: mit csináljak másképp, hogyan segíthetem önmagam ezen az úton, vannak-e egyéni sajátosságaim, amelyeket nem tudok elhanyagolni, valamint, hogy mi az igazán fontos számomra az életben.
Miért jelentősek ezek a kérdések? Hogyan segítenek feloldani pszichés akadályt?
Aktuális kognitív és emocionális szintet mutatnak be cselekvések útján az emberi spontaneitást és a kreativitást felhasználva. Ennek megfelelően itt és most jelleggel éljük meg az adott érzelmi töltetű cselekvést, így a teret, az időt és a reálitást is teljeséggel kitágított térben értelmezzük. A résztvevő például egy tapasztalt énje, egy mesehős vagy éppenséggel egy fiktív személy bőrébe bújva is lefolytathat szerepjátékot, amivel kielemezhető a patológiás probléma, ami nem hagyja továbblépni az adott embert.
Milyen előnye van a módszernek?
- Feltérképezhető a valós társas viselkedési módunk.
- Új szerepek próbálhatóak ki.
- Biztonságos keretek között újrajátszható a múlt.
- Problémák felszínrehozhatóak.
- Új készségek megtanulása.
- Megoldások kognitív és emocionális elemzése.
Milyen témák esetén segíthet?
- Szeretet határainak elemzése
- Felelősségvállalás területei és mértéke
- Jelentős döntések meghozatala
- Kapcsolati krízisek
- Családon belüli konfliktusok
- Mi lett volna, ha másképp történik minden
- Önismereti krízisek
- Mindennapi önvédelem
Ahogy ez az összefoglalás is mutatja komplex, de mégis egyszerű megoldás a pszichodráma színpadának teremtő és kifejező ereje. Önmagunk lelkivilágában zajló események megértése nélkül nem találhatunk ideális megoldást. Ezért kiemelten fontosnak tartom ennek a technikának a széleskörű megismerését.
Zárásként összefoglalva az újrajátszás, a duplikálás és a tükrözés módszerét felhasználva egy zárt körben utazhatunk a tudatunk legmélyebb rétegeibe, amelyek számtalan titkot és innen kiinduló problémát rejthetnek. Az utazás során hibáink, rejtett problémáink felismerésével fejlődnek készségeink, és leszünk kognitívan és emocionálisan kiegyensúlyozottak. A kiegyensúlyozottság kihat az életünk minden területére, azaz ez a lépésről-lépésre történő folyamat gyökeres változásokat hozhat.[i]
[i] Orbán Nikolett
