Egy biztos: se nem halott, se nem kém. Akkor mit is csinál pontosan egy halottkém és mikor van szükség a hétköznapi életben, erre a kicsit sem mindennapi foglalkozásra?
A halottkém, pontosabb nevén törvényszéki orvos szakértő a kórházon kívüli baleseteknél, haláleseteknél nem csak a halál beálltát állapítja meg, hanem akár egy mumifikálódott csontváz életkorát, esetenként személyazonosságát, illetve magát a halál okát is. Többnyire elhagyott DNS mintákból dolgoznak, amik a lehetséges elkövetőktől is származhatnak, és amik ezáltal elvezetnek hozzá. Fő feladatuk vallomásra bírni az árulkodó jeleket és kideríteni az igazságot, legyen az bármilyen szörnyű is. A halottkém bekérése akkor is szükséges, ha a halálos betegség közegészségügyi veszélyt jelent, vagy gyanús körülmények között halál következik be, vagy ha az érintett személy a kormány őrizetében volt.
A kiérkező mentős hivatalos keretekben nem dokumentálhatja a halál beálltát. Továbbá, szükség szerint a halottkém elrendelhet boncolást, amennyiben a halál oka nem egyértelmű, és amit a patológus hajt végre. Ők hétköznapi néven a boncmesterek (kórboncnokok), hivatalosan pedig nemzetközi patológusok, akik orvosi végzettséggel rendelkeznek. A törvényszéki patológusok specializálódtak a bűncselekmények áldozatainak boncolásának elvégzésére és a bizonyítékok gyűjtésére, ezáltal a bűntények megoldásában is segíthetnek. Az anatómiai patológusok elemzik a szöveteket és a sejteket, annak megállapítására, hogy mutatnak-e kóros (malignus) elváltozásokat vagy sem. A klinikai patológusok pedig a testfolyadékok, például a vizelet, vér, toxikológiai vizsgálati eredmények, valamint a vérbank és a transzfúziók feldolgozását végzik.
Tehát a patológus nincs közvetlen beteg kontaktban és nem kizárólag halott emberekkel/szövetekkel foglalkozik. Néhanapján viszont több időt tölt elhunytakkal, mint élőkkel. Erre nincs jobb szó annál, mint hogy meg kell szokni, ugyanis az első időszakban a szakma kezdetekor a rémálmok is gyakoriak lehetnek. Meg kell tanulniuk felnyitni a testet, kiemelni a szerveket, majd megkeresni a bennük lévő elváltozásokat – állítja Bagi János, a Semmelweis Egyetem kórboncnoka.
Tegyük fel, hogy baleset, gyilkosság vagy egy öngyilkosság történik. Ez esetben egy operatív nyomozócsoport száll ki a helyszínre, melyet halottkémek, nyomozók és kriminalisták alkotnak. A vizsgálódás legalább két órát vesz igénybe, ám lehetnek olyan történések is, amelyeknél nem ritka az 5-10 órás egybefüggő munkavégzés sem. Kritikus esetben pedig heteken belül sem biztos, hogy meg tudják állapítani az elhunyt személyazonosságát vagy halálának okát.
Végül pedig hoztam pár érdekes tényt, testünk halál utáni állapotáról, az erre nyitottaknak.
Megfigyelték, hogy a haj és a köröm a halál beállta után is nő. Amennyiben ebbe eddigi tanulmányaink alapján belegondolunk, ez élettanilag nem igazán lehetséges. A magyarázat az, hogy a véráramlás és folyadékellátás hiányában a bőr elkezd összehúzódni, ezért egy idő után a körmök és a haj hosszabbnak tűnnek, valójában csak a bőr alatti rész mutatja meg magát.
Az idegi szabályozást és a bizonyos jelátviteli utakat tekintve logikus, hogy olykor izomrángás vagy más válaszreakció alakul ki az izmokban. Sütés-főzéskor ugyanez a jelenség figyelhető meg a feldarabolt halban is.
Az egészségügyi személyzet beszámolt bizonyos halál utáni hangokról is. Ennek semmi köze a holtak kísértéséhez, a merev izmokhoz és a felgyülemlett gázokhoz viszont annál inkább. Ennek eredményeképpen nyögéseket, morgásokat és csikorgatásokat lehet hallani.
Ami pedig talán mindenki számára egyértelmű, hogy az izmok bizonyos idő utáni elernyedésével a testben maradt gázok, folyadékok és a béltartalom távozása is együtt jár.
Mind a halottkémek, mind a patológusok szakmájukban előre haladva folyamatosan találkoznak újabb és újabb esetekkel, így számukra elkerülhetetlen a folyamatos adaptálódás a körülményekhez, illetve a szakmai fejlődés. Ugyanakkor elengedhetetlen az egyfajta ridegség is, máskülönben nem tudnák kellő szakmaisággal és profizmussal végezni munkájukat, melyet az megkíván. Amellett pedig, hogy nekik ez egy ugyanolyan munka, mint a tiéd vagy az enyém, rájuk nap mint nap a gyász feldolgozása is vár. [i]
Kovács Viktória
Amennyiben érdekel, mi történik testünkkel a halál után, ajánlom figyelmedbe Fatime cikkét, aki előszeretettel foglalkozik a halál témájával:
[i] https://infozio.wordpress.com/2021/02/17/ez-tortenik-a-testeddel-a-halal-utan/
képek: pixabay, google
