Irodalomórákról biztosan ismerős lehet annak a népballadának a története, mely igen tragikus véggel zárult, egy fiatal édesanya halálával. Azonban, hogy valójában mi történt, abban nem lehetünk teljesen biztosak, hiszen a befejezést a balladák különleges képessége, a homály teszi bizonytalanná.
Azonban a valóságban mindenkinek megvan a saját története! Bizonyára sok ember elgondolkodott azon, hogy az életének kezdetét vajon miért övezi balladai homály?
Erre az érdekes, kérdésekkel teli jelenségre keresi a válaszokat az aktuális cikk is!
A dolgok magyarázata több logikus, ok-okozati tényezőn alapul. Ezek közül az egyik legtényszerűbb magyarázat szerint a hypocampus és prefrontalis kéreg nem fejlődik ki eléggé ahhoz, hogy maradandó múltbéli részleteket őrizhessünk meg.
Jellegzetes gyermekkori sajátosság, mi szerint nincsen időérzék, a múlt, a jelen és a jövő fogalma ismeretlen, a struktúrák hiánya miatt nem működik az emlékek képzete.
Kezdetben említésre kerültek a népi balladák, melyekről köztudott, hogy szájhagyomány által, az anyanyelv eszközével terjedtek, és egyúttal bele is épültek a köztudatba. Ennélfogva tovább tudtak terjedni nemzedékről nemzedékre. Életünk kezdeti szakaszában még nem állnak rendelkezésünkre a gondolataink kifejezőeszközei, a szavak. Így az önkifejezésünkre nem sok esélyünk marad. A szavak útján minden egyszerűbbé, tanulhatóbbá válik a későbbiekben, melyekkel egyre több élmény, emlék épül be az emlékezetünkbe.
Az sem elhanyagolható, hogy az első három év az ember számára egy teljesen ismeretlen időszak. Tapasztalatok nem állnak rendelkezésre. Az aktuális szituációkban nincsen ismerős élmény, mely összehasonlítási alapként szolgálhatna.
Több szakember állítása szerint pozitív hatása van a gyermekkori amnéziának, hiszen enélkül már a születésünk folyamán számos trauma érne minket. Ám néhány pszichológus azt állítja, hogy a kezdeti életszakaszunkban történt események később, valamilyen formában hatással lesznek az életünkre. Freud hipotézise is ezt az állítást erősíti. A pszichológia meghatározó alakjához fűződik a tudatalatti szint felfedezése, melyben az álmok kapcsán jelenik meg – az ő szavával élve – a „tudattalan vágyteljesítés.” Tehát eltitkolt vágyaink, régi emlékeink színterévé az alvás közben átélt álmaink válnak.
A neurológiai érésen kívül mégis mi indítja el az elménket az emlékezet útján? Szintén több komponens felelős az emlékek hirtelen beépüléséért. Elsőként említhetőek a meghatározóbb események. Számos ember nyilatkozik úgy az első emlékéről, hogy a születésnapjához köti azt.
Az ilyen emlékek közé sorolható még akár egy kisebb testvér születése is. Körülbelül hároméves korhoz köthető, amikor az egyén öntudatra ébred, saját magát gondolatban elkülöníti az édesanyjától, ez pedig segít számára eseményeket saját magához kötni, és ,,elraktározni”.
Végül a kognitív sémák is megszilárdulnak az egyén ötéves kora körül, melyek tapasztalatokként nyilvánulnak meg a gyermek életében, ami segíti őt abban, hogy az új helyzeteket értelmezze és korábbi élményeivel összevesse.
Amennyiben az életünket továbbra is egy történetnek képzeljük el, bátran kimondhatjuk, hogy az első lapok üresen maradnak, melynek egyszerű oka, hogy a kezdetnek a titokzatosság kölcsönözi a valódi szépségét!
Sebők Vivien
Képek forrása: Pinterest
Hasonló cikkekért kattint ide:
