Mi alapján döntjük el, hogy egy bor jó? Elég egy korty, vagy ennél többre van szükség ahhoz, hogy valóban meg tudjuk ítélni, mi kerül a pohárba?
A szeptember 25-én megrendezett Kutatók Éjszakáján a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán egy különleges szakmai borkóstolón vehettek részt az érdeklődők. A hat különböző tételen keresztül közelebb kerülhettek a borok sokszínűségéhez, miközben számos érdekesség is elhangzott arról, mi rejlik egy-egy pohár bor mögött. Az est során Hevér László, Győrffy Zoltán, dr. Szabó Géza és dr. Teszlák Péter kalauzolta végig a társaságot a kiválasztott tételeken, és mesélt a különböző borstílusokról, a borok sajátosságairól és készítésük hátteréről. Lássuk, milyen borok kerültek az este folyamán a poharakba.
- Olaszrizling
Az első kortyként Balaton-felvidék ihlette olaszrizlinget szolgáltak fel, mely egy száraz fehérbor a Pálffy Pince jóvoltából. Magyarország egyik legelterjedtebb szőlőfajtájáról beszélünk. Közép-európai eredetű fajtaként nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban is jelentős szerepet tölt be. Érdekesség, hogy a világon Kína termeszti belőle a legtöbbet, Magyarország pedig a második helyen áll. A morva borvidékek szintén különösen jó adottságokkal rendelkeznek az olaszrizling termesztéséhez. Általában nem harsány, inkább visszafogottabb illat- és ízvilágú fajta, amelyben gyakran jelennek meg gyümölcsös, virágos és enyhén kesernyés jegyek. A kóstolt tételben is feltűnt a frissen vágott fűre emlékeztető illat, valamint a barackmag és a mandula finom kesernyéje. Ez a jellegzetes mandulás utóíz az olaszrizling egyik könnyen felismerhető sajátossága.
- Furmint
A kóstoló második tétele ,,Apukám bora Furmint” névre hallgatott, és szintén száraz fehérborról beszélhetünk. Különlegessége, hogy kétféle technológiával készült: a bor egyik része hordóban, a másik része pedig tartályban erjedt. A két eljárásnak köszönhetően eltérő karakterek találkoztak a pohárban. A hordós érlelés fásabb, teltebb jegyeket adhat a bornak, míg a tartályos technológia inkább a frissesség és a fajta sajátosságainak megőrzését segíti. A furmint különösen fontos szőlőfajta Tokajban, ahol az ültetvények mintegy 63 százalékát adja. Magas savtartalmának köszönhetően jól megőrzi frissességét, ezért a belőle készült borok feszesek és hosszabb érlelésre is alkalmasak lehetnek. Több klónja is létezik, amelyek ugyanazon fajta genetikai változatai, és eltérő termesztési tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Tokajban a furmint mellett további öt fajta termesztése engedélyezett: a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar.
- Cabernet
A következő bor a Szekszárdi borvidéket képviselte, amforában erjesztett cabernet került terítékre. Az amfora egy nagy, hagyományosan agyagból készült edény, amelyet már az ókorban is használtak többek között bor készítésére és tárolására. Az amforás erjesztés különleges karaktert adhat a bornak, a most kóstolt tételben pedig savasabb, letisztultabb ízek és egy gyümölcsös, tuttifruttira emlékeztető jelleg jelent meg. E szőlőfajtából nemcsak vörösbor, hanem rozé is készülhet, attól függően, milyen technológiával dolgozzák fel.
- Sauvignon
A következő pohárban egy sauvignon mutatta meg magát, amelynek illatában vajas jegyek is megjelentek. A kóstoló során szó esett a siller készítéséről is, amely Paks környékének egyik jellegzetes borstílusa, és a sváb borkultúrához igen szorosan kapcsolódik. A siller vörös szőlőből készül, azonban rövidebb héjon áztatással, így a vörösbornál világosabb színt kap. A joghurtos, krémesebb aroma pedig a malolaktikus erjedéshez köthető, amely során az almasav tejsavvá alakul.
- Ikigai
Utolsó előtti tételünkhöz érve a Mátrai borvidékre jutottunk, ahol egy 14 százalékos alkoholtartalmú ikigai bort kóstolhattunk. A borvidék egyik kiemelkedő területe a Sár-hegy, amelynek ásványos jellegű termőhelyei különleges karaktert adhatnak a boroknak. A Mátra hűvösebb éghajlatú vidék Pécshez képest, ami szintén hatással lehet a szőlő érésére és a borok karakterére. Az „ikigai” japán kifejezés, amely nagyjából az élet értelmét, az életben megtalált célt jelenti. A kóstolt bor gyümölcsös, frissebb, nyersebb gyümölcsökre emlékeztető jegyeket mutatott.
- Sárgamuskotály
És végül, de nem utolsósorban, személy szerint a kedvencemhez érkeztünk: a sárgamuskotályhoz. A hatodik tétel egy édes bor volt a Dél-balatoni borvidékről, ahol a löszös talajok és az ásványi anyagok is hozzájárulnak a bor karakteréhez. A mindössze 10 százalékos alkoholtartalom arra utal, hogy az erjedést a magas cukortartalom megőrzése érdekében megállították. A bor nem a magas savtartalmáról ismert, inkább kellemes, édes karakterével és jellegzetes muskotályos aromáival tűnik ki.
A sárgamuskotály a Kárpát-medencében is régóta kedvelt és jól ismert fajta. Bár napjainkban az édes borokat nehezebb értékesíteni, egy ilyen tétel akár desszert helyett is megállja a helyét. Ünnepi alkalmak adtán pedig pezsgő helyett egy pohár sárgamuskotály választása jóval magyarosabb lenne.
Az egész program interaktívan zajlott, a résztvevők telefonjukon folyamatosan követhették az elhangzott információkat, miközben különböző kérdésekkel is próbára tették a figyelmüket. A kérdéseket már az előadás elején megkapták, a helyes válaszokból pedig fokozatosan egy hat számjegyből álló kód állt össze. A megfejtett számokat az előadás során egy online felületre kellett beírni, így az előadás végére az is kiderült, ki tudta a legfigyelmesebben követni az elhangzottakat.
Draxler Alexia
Képek forrása: helyszínen készült
Források:
Hasonló tartalmakért olvasd el ezt is!
