A napraforgó egy gyönyörű virág, mely élénk sárga és barna színekben pompázik. Ha elhaladsz egy mező mellett az autóúton, akaratlanul is abba az irányba fog kalandozni a tekinteted. A napraforgó lesz az első, ami megragadja a figyelmed a virágosbolt kirakatában. Kevés olyan ismert és feltűnő virág létezik, mely mindenki által ilyen egyszerűen felismerhető. Így teszi a napraforgó a láthatatlant láthatóvá, ezzel lehetőséget adva minden krónikus betegséggel vagy fogyatékossággal élő személynek, hogy ne csak lássák, hanem meg is értsék őket.
Egyes állapotok egyértelműen jelzik mások számára, hogy valaki egy betegséggel vagy fogyatékossággal él együtt. Egy kerekesszék vagy fehér bot láttán mindenki máshogy tekint az érintett személyre, több empátiával és türelemmel. Egy ilyen helyzetben készen állunk segíteni és képesek vagyunk félrerakni a saját igényeinket. Ez a fajta együttérzés azonban sokszor elveszik embertársaink felé a hétköznapok során, pedig nem tudhatjuk, hogy a másik éppen mivel küzd. Itt jönnek képbe azok a betegségek, melyeket nem veszünk észre, mivel kívülről nem láthatók.
A láthatatlan betegségek gyakran a háttérbe szorulnak. Az egészséges emberek számára nehezen érthető, hogy sok ember, aki nap mint nap a tüneteivel küzd, egyáltalán nem néz ki betegnek. A fáradtság, szorongás, rosszullét, étvágytalanság, hányinger, krónikus fájdalom és az általános rossz közérzet mind olyan problémák, melyeket nehéz vagy egyáltalán nem lehet észrevenni. A hasonló tünetek szintén figyelmet és együttérzést érdemelnek, akár látjuk a másik emberen, akár nem. A felismerés az első lépés, ezen a ponton kezd el dolgozni a napraforgó szimbólum.
A napraforgót több különböző módon lehet viselni. A legkönnyebben felismerhető a nyakbaakasztós (akár személyre szabott) kártya, melyre az adatok, betegségek és a vészhelyzet esetén értesítendő személy elérhetősége kerül. Már magát a kártyatartó szalagot is napraforgók borítják be, ezzel jelezve mások felé, hogy az adott személynek több segítségre vagy időre van szüksége egyes tevékenységeknél. Fontos megjegyezni, hogy a napraforgót viselő személy, ha nem szeretné, akkor nem köteles másokkal megosztani, hogy pontosan milyen betegségben szenved.
A személyre szabott kártyán ezzel szemben szerepel a betegség vagy fogyatékosság megnevezése, a személy neve, igazolványképe, leírás arról, hogy az állapotát hogyan tudjuk segíteni, illetve választható ikonok, melyek megmutatják, hol van szükség extra támogatásra. A legfrissebb újítás a “Napraforgó Extra”, amit digitális funkcióval is elláttak. Elég egy másik elektronikus eszközhöz érinteni a kártyát, és minden betegséggel kapcsolatos információ meg fog jelenni. Ez sok napraforgót viselő személy számára jelent könnyebbséget, hiszen nem kell elmagyarázni, milyen segítségre van szükségük.
Diszkrétebb módja a napraforgó viselésének a kitűző, felvarró, kulcstartó vagy táska címke. Sok hozzátartozó hordja a szimbólumot szolidaritásból és a mozgalom népszerűsítésének céljából. Bár a legtöbb repülőtéren már felismerik a napraforgót, a cél, hogy minden tömegközlekedési eszközön, az egészségügyben, bevásárlóközpontokban, az oktatásban és egyéb intézményekben is tudják, mit jelent a szimbólum. Egyelőre az Egyesült Királyság területén hódít teret a mozgalom, ahonnan eredetileg indult, de egyre több külföldi országban is már elfogadják.
A napraforgó célja nem korlátozódik egy országra vagy kontinensre. Fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel élő emberek mindenhol vannak. Mindenhol számít a hangjuk, számít, hogy milyen minőségben tudják élni az életüket, és hogy mennyire hallgatják meg őket. A cél, hogy minél könnyebben tudják navigálni a hétköznapi életet, a munkát, a tanulást és az utazást. Megérdemlik az elismerést és a diszkréciót, mindenki maga választja meg hogy mennyit oszt meg a történetéből. A befogadás a mozgalom egyik alappillére, minden napraforgót tárt karokkal várnak.
Pápai Liza
A képek forrása: Hidden Disabilities Sunflower weboldal
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
