Blog

Lassan a testtel! -a slow life mozgalomról

0
1 Lassan A Testtel Slow Life Scaled

Carlo Petrini 1986-ban tiltakozott az egyik híres gyorsétterem megnyitása ellen, és létrejött a slow food mozgalom. Mely azt hivatott képviselni, hogy az emberek ne menjenek a gyorséttermekbe egészségtelen ételekért, hanem étkezzenek lassan, megadva a módját és egyenek egészséges ételeket. Így kezdődött, aztán a kezdeményezés mára slow life mozgalommá nőtte ki magát. Szó szerinti fordításban „lassú élet”. Már nem csak az étkezési szokásokra, de a munkára, mindennapi teendőkre, magára az emberre is kiterjesztették ezt a filozófiát. Jelen lenni a pillanatban, a rohanó világunkból kilépve időt szentelni mindenre, magunkra, szeretteinkre, tetteinkre.

Ugye, ha körülnézünk főleg egy nagyváros utcáján, azt látjuk, hogy mindenki rohan, siet, kapkod, feszült, fáradt. Mindenki le akarja tudni a munkaidőt, hogy siessen haza. Aztán otthon folytatja tovább a munkát gyorsan, gyorsan, hogy ezt is letudja. Miért is van ez? Miért nem gondolunk bele mennyivel felemelőbb lassan összeszedetten, nyugodtan, örömmel tennünk a dolgunkat, időt szánva, inkább szentelve neki.

Ha például kimegyünk a kertbe, és ráhangolódunk a növényekre, elkap minket egy láthatatlan áramlás, és lassabban, de boldogabban tesszük a dolgunkat, ehelyett mit teszünk, kimegyünk a kertbe, mérgelődünk, megint mennyi gaz van, belekapunk ide, belekapunk oda, gyorsan letudjuk, hogy mehessünk befele. Miért? Ha belegondolunk a mindennapi rutinokba, rohanás. De még a hétvégéken, meg ünnepnapokon is csak hajtás van. Gondoljunk akár a szeretet ünnepének hívott karácsonyra.

Van valaki, aki megéli a karácsony, a Szenteste szent ünnepét? Szeretetben, békében, nyugalomban? Hát inkább jellemző, hogy rohanjunk ajándékokért, rohanjunk bevásárolni, gyorsan takarítsunk ki, pörögjünk a főzéssel, sütéssel, sietve díszítsük a fát, gyorsan bontsuk ki az ajándékokat és együnk, aztán fáradtan pörgessük le, másnap kihez rohanunk vendégségbe. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a napokon többen vannak a baleseti osztályon, mint egy átlag napon, mert a sürgetettség agressziót szül. Pedig pont a nyugalomban, szeretetben eltöltött idő megélése lenne az ünnep lényege.

A kínai mondás szerint nem az eredmény, hanem az út a fontos. A mai világunk sajnos inkább szól az eredményorientáltságról, az agresszióról, irigységről, stresszről, a mennyiségre törekvésről. Pedig a lassítással törődőbbek, befogadóbbak, kiegyensúlyozottabbak, türelmesebbek lehetnénk, minőségibb életet élhetnénk, boldogabban.

A mozgalom arra is buzdít, hogy ismerjük meg önmagunkat, szenteljünk magunkra, a dolgainkra, tetteinkre, szeretteinkre több időt. Lassítsunk a tempón, éljünk tudatosan, és biztassunk erre másokat is, mert ez is célja a kezdeményezésnek, hogy együtt, egymásra figyelve éljünk, tegyük szebbé ezt a világot!

Lassítsunk hát, és éljünk meg minden pillanatot!

Rádi Eszter Orsolya

[i]


[i] További cikk pszichológia témakörben: https://infozio.wordpress.com/2022/04/11/ne-szegyelld-a-pszichologust-lepesek-a-mentalis-egeszsegunkert/

Talán ezek is érdekelhetnek …