Ahányan vagyunk, annyian tartunk más-más illatokat kellemesnek, a legerőteljesebb illatok egyike a kávé. Az illatok többsége pozitív érzéseket vált ki bennünk. A kávé illata például azt üzeni az agyunknak, hogy jön a koffein és most, hamarosan, mindjárt, azonnal könnyebb lesz minden, hiszen „felébreszt”, és egyben jutalmaz is. Különös benne azonban az, hogy a fekete ital íze keserű, melyet általában az emberek az alapízek közül a legkevésbé kedvelnek. Mégis győzni tud ez az illat és az íz, mert mélyen kötődik az agyunk örömközpontjához: és úgy érezzük megjutalmazzuk magunkat a kávéval.
A kávé illata nem egyetlen molekula, hanem egy lenyűgözően összetett koktél: több mint 800 különböző aromás vegyület keverékéből áll össze. Ezek a vegyületek a kávészemek pörkölése során jönnek létre, amikor a magas hő hatására a szemekben lévő cukrok és aminosavak reakcióba lépnek egymással. Minél frissebben van őrölve a kávé, annál intenzívebb az illata, hiszen a levegővel érintkezve ezek az illatanyagok nagyon gyorsan elillannak. Ezért van az, hogy a frissen őrölt kávé illata egészen más élményt nyújt, mint az előre csomagolt vagy instant változatoké.
Ha koffeinhez szeretnénk jutni, akkor válasszuk a kávét és kerüljük az ízfokozókkal és színezékekkel teli energiaitalokat. A közkedvelt ital számos hasznos anyagot is tartalmaz az emberi szervezet számára. Emellett magunk számára készíthetjük, ízesíthetjük és tálalhatjuk, ami már önmagában is örömet okozhat, akár közös programként is hangulatos lehet egy kávézás.
Fő komponense a koffein, mely fokozza az éberséget és segíti az anyagcserét, túladagolva természetesen nem fogja a kívánt hatást nyújtani, sőt károsíthat is. A trigonellin vegyület a kávé szárazanyagának 1%-a, ami segít megelőzni a fogszuvasodást. Az értágító hatású nikotinsav, azaz a B3 vitamin fontos szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében. Az aminosavak a fehérjék építőkövei: feszessé teszik a bőrt és jótékony hatással vannak az immunrendszerre. A klorogénsav, legnagyobb koncentrációban a zöld kávéban megtalálható antioxidáns, általában igaz, hogy egy kávét minél sötétebbre pörkölnek, annál kevesebb savat tartalmaznak. A kávé összetevői közül az illóanyagoknak van a legnagyobb szerepük abban, hogy a kávénak milyen lesz az aromája. A kávé illékony összetevői a következők: szénhidrogének, pirrolok, nitrogénvegyületek, alkoholok, benzopirrolok, kénvegyületek, aldehidek, pirazinok, fenolok, ketonok, benzopirazinok, furánok, savak, piridinek, benzofuránok, észterek, benzopiridinek, piránok, éterek, tiofének, pironok, acetálok, benzotiofének, laktonok, oxazolok, tiazolok, anhidritek, benzoxazolok, benzotiazolok.
Hosszú kávé vagy eszpresszó?
A hosszú kávé ugyanannyi kávéból készül, mint a rövid, de a főzés során nagyjából kétszer annyi vizet használnak, így az elkészítés is kétszer annyi idő, így egy újabb ízvilág jön létre. Néhányan tévesen úgy gondolják, hogy azért, mert több vízzel készül gyengébb a presszókávénál. Az igazság azonban az, hogy pontosan a hosszabb főzési ideje miatt lesz erősebb, hiszen több koffein tud kioldódni.
Az eszpresszó szinte minden kávéfajta alapját képezi. Elkészítéséhez nagy nyomású vízre van szükség, ami áttör a tömörített, őrölt kávén. A fő különbség az, hogy más kávéfajták lassabb szűrési folyamatot alkalmaznak, amely során a forró víz lassan folyik át a kávén. Az eszpresszóhoz sokkal finomabb őrlésű kávébabokat használnak, míg a normál kávé tökéletesen működik közepes őrlésű kávébabokkal.
Draxler Alexia
Képek forrása: Pixabay
Hasonló tartalmakért olvasd el ezt is!
