Az önfejlesztés egy szinte elkerülhetetlen fogalom, amibe nem csak az interneten, hanem a könyvesboltban is gyakran belefuthatunk manapság. A jelenség olyan népszerűvé vált az évek során, hogy az önfejlesztő könyvek fontos alműfajként jelentek meg a non-fiction világában. A 2020-as karantén alatt még jobban felvirágzott, mivel sokaknak hirtelen rengeteg szabadideje lett, és mindenki új dolgokban próbálta ki magát.
A self-help könyvekben szerepelnek kifejezetten hasznos tanácsok, új ötletek és gondolkodásmódok, amik később a hasznunkra válhatnak. Azonban nem árt az óvatosság, ugyanis előfordulnak hiányosságok, amire oda kell figyelni, hogy a könyv ne okozzon több kárt, mint hasznot.
A hiányosság, amivel legtöbbször találkozni lehet az az, hogy mindenkit egy kalap alá vesz az író. Az életmódváltoztatásnál, az önfejlesztésnél és új szokások kialakításánál rengeteg egyéni tényezőt kell figyelembe venni, amit sok írásból kihagynak. Például, ha csak a családi vagy pénzügyi hátteret nézzük, már akkor is hatalmas eltérések lehetnek két ember között. Nem mindenki engedheti meg magának ugyanazokat a dolgokat, valakinek kevesebb szabadideje van a munka mellett, amit nem egyszerű beosztani. Egy igazán jó könyvben olyan tanácsokat olvashatunk, amik elérhetőek a többség számára.
A fizikai és mentális egészséget is ritkán veszik csak figyelembe. A depressziós vagy szorongásos zavar, illetve krónikus betegségek esetében teljesen más az olvasók szükséglete és életmódja. Emiatt a túlságosan leegyszerűsített és általános tanácsok, mint például “gondolkodj pozitívan” vagy “légy a magad ura” inkább lehangoló, amikor nem kiszámítható a betegség természete. Bár a túlzott pozitivitás elsőre nem tűnik károsnak, fontos teret engedni a negatív és semleges gondolatoknak, illetve az érzelmeknek, hiszen attól, hogy nem esik szó a problémáról, ugyanúgy jelen lesz.
Eltérő tanácsokat olvashatunk a különböző self-help könyvekben, de szinte az összesben megtalálható az üzenet, miszerint a fejlődés és a változtatás kulcsa, hogy minél többet kell tenni. Nem vitás, az új szokások kialakításához elköteleződés szükséges, azonban ez a tanács gyorsan rossz irányba vezethet. A motiváció, hogy minél többet tegyünk, sajnos nem áll meg a biztonságos határoknál, sok könyv sugallja, hogy a nap minden percét ki kell használni és produktívan kell tölteni. Egy idő után olyan irreális elvárások elé fogja állítani saját magát az olvasó, amit nem lehet teljesíteni, így amikor nem sikerül, akkor azt fogja hinni, hogy vele van a baj. Ebben a körforgásban, ahol mindig csak az új feladatok és célok lebegnek az ember szeme előtt, elkerülhetetlen a kiégés és önmagunk kizsákmányolása.
A self-help könyvek értékét nem az határozza meg, hogy a benne szereplő tanácsok és gondolatok milyen gyorsan és nagymértékben formálják át az olvasó életét. A lassú, fokozatos és realisztikus változásra való törekvés sokkal célravezetőbb és emberibb. Nem szabad elfelejteni, hogy nem fejlesztésre szoruló robotok vagyunk, hanem emberek, valódi érzésekkel, problémákkal és eltérő háttérrel.
Pápai Liza
A képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
