Testünk létfontosságú szerve a szív, ritmusos összehúzódásaival biztosítja a nagy- és kis vérkörben az állandó véráramlást. A szívbillentyűk biztosítják a vér egyirányú áramlását a szívben, azonban, ha ezek a billentyűk nem jól funkcionálnak vagy hibásak, vérünk egy része rossz irányba áramolhat.
Sok szívbillentyű problémát, szívzörejt kardiológiai kivizsgálás során fedeznek fel, tulajdonképpen véletlenül, a fonendoszkóppal történő „hallgatózás” során. A szívzörej ugyanis úgy hallatszik a fonendoszkópon keresztül, mintha a vér áramlása súrlódó hanggal járna, ahogyan a szív üregeiből továbbítódik a vér. A szívzörej tehát egy olyan jelenség, melyet a szív működése közben hallhatunk.
Kétféle szívzörejt különböztethetünk meg: az ártalmatlan vagy jóindulatú, és a kóros vagy más néven patológiás szívzörejt. A jóindulatú általában gyerekeknél gyakori, legtöbbször nem okoz problémát, idővel kinőhető vagy teljesen el is tűnhet, kezelést nem igényel. A kóros szívzörej azonban veszélyesebb és több problémát vonhat maga után. Leginkább olyan pácienseknél jellemző, akik veleszületett szívhibákban vagy más szívbetegségben szenvednek, illetve szívbillentyűik hibásan működnek.
A szívzörejt különböző jellemzők alapján értékelik, például a hang erőssége alapján, ez általában egy 1-6-ig tartó skálán történik. Fontos szempont a mellkason belül hallható szívzörej helye, és annak továbbítása, továbbá a szívzörej időtartama, frekvenciája és minősége is vizsgálandó. Ha a szívzörej kóros, akkor több mögöttes tünet is jelentkezhet: nehézlégzés, légszomj terhelésre vagy nyugalomban, szokatlan fáradtság, túlzott gyengeség, fájdalom vagy szorító érzés a mellkasban, szédülés, duzzanat a lábakban, bokában vagy a gyenge, alig tapintható pulzus. Mindez kezelhető gyógyszerrel, ha a beteg fő tünete a szívritmuszavar, ilyenkor segíthetnek a béta-blokkolók vagy szívritmusszabályzók. Súlyosabb tünetek esetén sebészeti beavatkozásra vagy szívkatéterezésre is szükség lehet.
A szív- és érrendszeri megbetegedések természetesen nem feltétlenül kerülhetők el, de kisebb odafigyeléssel csökkenthető a kockázata. Ügyelnünk kell a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a változatos étrendre, a napi bevitt kalória szénhidrát tartalma lehetőleg ne haladja meg a 60 %-ot. Naponta legalább 30 perces testmozgást végezzünk, az egyszerű gyaloglás is elegendő. Érdemes elkerülni a dohányzást, hiszen dohányfüst számos, egészségre káros anyagot tartalmaz, ezért egy sor komoly betegség rizikótényezője: koszorúér betegséget, stroke-ot okozhat, fokozza a bőr-, tüdő- és gégerák kialakulásának kockázatát. A dohányosok körében gyakoribbak a vérkeringési problémák, érszűkület és érelzáródás is. Mindenkinek saját érdeke, hogy megjelenjen a kötelező vagy ajánlott szűrővizsgálatokon, amivel megelőzhetők komolyabb betegségek, illetve biztosítást nyerhetünk afelől, hogy valóban egészségesek vagyunk.
Draxler Alexia
Képek forrása: Pixbay
Hasonló tartalmakért olvasd el ezt is!