Sokszor érzékelhetjük, hogy valamely testrészünk ropog, akár ébredés után, akár nappal, egyszerű mozdulatok elvégzése közben. Nem feltétlen jár fájdalommal, mégis foglakoztató a kérdés, hogy mi lehet a kiváltó ok?
- Gázbuborékok képződése: Az ízületeket körülvevő ízületi folyadékban lévő gázok (például nyomásváltozás hatására) buborékokat képeznek, amelyek mozgáskor kipukkadnak, így adva ki a jól ismert hangot.
- Mozgás közben az ínak vagy szalagok megváltoztatják a pozíciójukat, és hirtelen átugranak egy csontos kiemelkedésen. Ez különösen gyakori a csípőnél vagy a bokánál.
- Gyakori a ropogás ízületi kopás, azaz artrózis során, mikor az átlagosnál lazább szalagrendszer miatt az ízületek nagyobb mozgástartományban mozognak, ami fokozza a kattanások esélyét.
- Az átlagosnál lazább szalagrendszer miatt az ízületek nagyobb mozgástartományban mozognak, akkor ízületi lazaságról, hipermobilitásról beszélünk. Ez szintén okozhat ropogást, kattanást.
Nem minden ropogás jár fájdalommal és nem minden esetben kell aggódni, mivel ízületeink folyamatos terhelésnek vannak kitéve, így nem csoda, ha néha kattanást észlelünk. Nem feltétlen az életkor okozza ezt a problémát, sőt van, hogy egész fiatal korban is előjöhet.
Harcban a ropogás ellen:
Az első és legfontosabb, a megfelelő testsúly tartása. A hízás, vagy a hosszú ideig nagy súlyfelesleggel való élet nagyon megterheli az ízületeket. Ezért a fogyás segíthet abban, hogy megőrizzük az ízületeink épségét. A rendszeres mozgás és a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele is jótékony hatással lehet az ízületeinkre. Vannak olyan vitaminok, esszenciális- és ásványi anyagok, melyek segítséget nyújthatnak. Ilyen az A-, C-, és E-vitamin, a kalcium és az Omega 3 többszörösen telítetlen zsírsav. Mindenkinek lehetnek olyan ismerősei, akik szánt szándékkal ropogtatják például a kezükön ujjaikat. Ilyenkor a szalagok és ínak megnyúlnak a mozgatás hatására, de nem feltétlen okoznak ízületi gyulladást, így nem kell azonnal orvoshoz fordulni.
A kattogás leggyakrabban hajlításkor, nyújtáskor, körkörös mozgásoknál vagy pozícióváltásnál jelentkezik. Jellemző lehet például térdhajlításkor lépcsőzésnél, vállmozgatáskor edzés közben vagy nyakfordításnál számítógépes munka után. A kattogás normálisnak tekinthető, ha fájdalommentesen, ritkán jelentkezik, és nem társul mozgáskorlátozottsággal vagy egyéb panasszal. Ilyenkor általában ártalmatlan, fiziológiás jelenségről van szó, amely nem igényel beavatkozást.
Kórosnak számít viszont, ha a hanghatást fájdalom, duzzanat, instabilitásérzet, mozgásbeszűkülés vagy elakadás kíséri, különösen, ha ezek visszatérően tapasztalhatók. Az ilyen esetek mögött gyakran valamilyen strukturális eltérés, gyulladásos folyamat vagy sérülés áll. Ilyenkor már érdemes szakemberhez fordulni vele.
Draxler Alexia
Képek forrása: Pexels
Hasonló tartalmakért olvasd el ezt is!
