Mióta betekintést nyerhettem az egészségügybe és kissé jártasabbá válhattam ezekben a témákban, sokszor feltűnnek olyan szóbeszédek, laikusként természetesnek tűnő félremondások, amiket én is helyesnek véltem.
Mostani cikk sorozatomban ezeket a témákat fogom boncolgatni. Kezdésnek a legtöbbször félremondott gyulladással kezdenék. Ez a féregnyúlványgyulladás, ami annak kivételével jár a legtöbb esetben. Ezt tévesen a köznyelvben úgy használják az emberek, hogy kivették valakinek a vakbelét.
Kicsi anatómiai háttérinfó
A gastro-intestinális, avagy gyomor és bélrendszerünk igen sok szakaszra osztható. Mik is ezek? Kezdetnek vékonybélrendszerünket tűztem ki: patkóbél a gyomor folytatása, majd ez után jönnek az éhbél és csípőbél kanyargós, éles elválasztással nem rendelkező bélszakaszai. Következő a vastagbélrendszerünk, mely a vakbélből, felszálló-, haránt-, és leszálló vastagbelekből, szigmabélből és végbélből tevődik össze.
Most, hogy feltérképeztük az egész bélrendszert, ebből egy traktust emelnék ki. A coecum, vagy magyar nevén vakbél a vastagbélrendszer kezdeti, lefele vakon végződő, táguló szakasza, a jobb csípőtájéknál található. Elcsökevényesedett része a féregnyúlvány, mely emberenként különböző alakú lehet.
De akkor mi okozza a gyulladást?
A nemrég említett elcsökevényesedett szervünk a bűnös ezért a kórképért. Ez a részünk egy hasi mandulaként működik, tehát az immunitásunkban játszik szerepet. Ahogyan a manduláink, ez is gyulladásos gócponttá válhat szervezetünk számára.
Mik a fő tünetek?
Gyulladás általános tünetei:
- hőemelkedés
- láz
- étvágytalanság
- gyengeség
- rossz közérzet.
Egyéb jellegzetes tünetek:
- hányás, hányinger.
Fő ismertetője az McBurney – pontot körbeíró hasi fájdalom. Ez kezdetben a köldök köré lokalizálódó erős, majd a jobb alhasi tájékra lehúzódó gyorsan romló állapot. A bal oldali nyomásra, a jobb alhas nyomásérzékenysége figyelhető meg, ezt nevezik Rovsing – jelnek. A jobb csípő hajlításakor éles fájdalom, a kór előrehaladtával figyelhető meg, melyet Psoas – jelnek hívnak szaknyelven.
Fontos tudnivalók:
Ez egy hirtelen fellépő kórkép, mely gyorsan rosszabbodó tendenciát mutat. Ha nincs időben kezelve okozhat hashártyagyulladást, fertőzést, akár perforációt is.
Kezelési lehetőségek
Két fő típust különböztetünk meg. Az első a nyílt hasfali feltárásos módszer, melynél az McBurney vonalat követve a sebész, egy kb. 5 cm átmérőjű bemetszést ejt. Ezek után a hasfal rétegeit is feltárja, azonosítja, leköti és eltávolítja a féregnyúlványt, majd zárja a területet. Ez gyorsabb, egyszerűbb, költség hatékonyabb módszer. Előrehaladott, perforálódott esetekben ezt részesítik előnyben. Ám lassabb a sebgyógyulás és mivel nagyobb is a bemetszés helye, sebfertőződés is számba vehető, ha nem megfelelő annak ápolása.
Másik módszer a modernebb, mára már gyakrabban választott módszer a laparoszkópos beavatkozás. Speciális műszerek segítségével, kis bemetszéssel dolgozik az ilyen típusú beavatkozásnál a sebész. Először a hasüreget széndioxiddal felfújják, a jobb láthatóság érdekében. A kamera segítségével féregnyúlványt azonosítanak, majd endoszkópos eszközzel elkötik és eltávolítják a hasi mandulaként funkcionáló szervet. Mindenképpen gyorsabb és kevésbé kockázatos a felépülés, viszont költségesebb ez a módszer a kórház számára.
Végezetül pár statisztikai adatot hoztam a kórképről, halálozási rátáról és a választott műtéti technikáról:
- A 10- 30 éves korosztályt érinti leginkább.
- Ez a leggyakoribb sürgősségi beavatkozást igénylő kórkép: 1000 lakost, ha veszünk per év, akkor 10 esetből 7 biztosan ilyen műtétet követel.
- Halálozás aránya a modern technikának köszönhetően igen csekély, csupán 0,1%.
- Ha egy komplikáció mentes appendectomiáról beszélünk 70-80%-ban a laparoszkópos megoldást választják.
Remélem érdekesnek és hasznosnak találta az olvasóság a mostani cikkem és mostantól beemelik jobban a köztudatba helyesen a féregnyúlvány fogalmát.
Sebők Virág
Képek forrása: Pinterest
Ha szeretnél még hasonlót olvasni, kattints ide:
