Tiktokon előszeretettel romantizálják az empaták és a borderline személyiségzavarral élők kapcsolatát. Az empata végtelenül türelmes, a borderline pedig hiába indulatos, egy-kettőre megváltozik az empata szeretetétől. Vajon valóban ilyen felhőtlen és egyszerű? A mai cikk személyes vonatkoztatású, hiszen a legjobb barátnőm és én pont egy ilyen páros vagyunk. Pár irányított kérdésen keresztül szeretném bemutatni a mi valóságunkat, ami ugyan nem húzható rá minden ilyen kapcsolatra, azonban segíthet megérteni, hogy ez a dinamika is rejtegethet kihívásokat, nehézségeket és folyamatosan tanulni kell, hogy megfelelően működjön. Szeretném továbbá azt is bemutatni, hogy két eltérő gondolkodású ember hogyan vélekedhet ugyan arról a dologról. Fontos azonban leszögezni, hogy a borderline fél terápiában részesül és gyógyszereket szed, így ez is változtat a kapcsolat minőségén.
Mit gondoltok a jelenlegi kapcsolatotokról?
BPD: Ennek a kapcsolatnak rengeteg buktatója van és volt is, amiket sikeresen ugrunk meg már 6 éve. Jelenleg mindketten egy nehezebb időszakot élünk meg, de azt gondolom, hogy kellően képesek vagyunk egymást támogatni. Vannak kisebb nézeteltérések, de mindent képesek vagyunk hamar megbeszélni. Úgyhogy úgy gondolom, jelenleg nagyon jól megvagyunk, annyi időt töltünk együtt amennyit csak lehet, hiszen a nézeteltérések jelentős része írásban történik félreértések miatt.
Empata: Elképesztően imádom a kapcsolatunkat. Nem tökéletes, mint ahogy semelyik barátság sem, de úgy gondolom már nagyon jól kezeljük egymás rossz napjait és igazán élvezzük a jókat. Kaptam egy testvért és a végletekig védelmezni fogom ezt a köteléket. Tovább fogunk fejlődni, méghozzá karöltve és megpróbáljuk kihozni egymásból a legjobbat.
Ha visszagondoltok a barátságotok elejére, miben nyilvánul meg különbség az akkori és a mostani kapcsolat között?
BPD: Szerintem sokkal jobban kifejezzük egymás irányába az érzéseinket és jobban megismertük egymás igényeit a kapcsolatban. Már szem előtt tudjuk tartani, hogy nem csak a másik érdekeit kell nézni, hanem a sajátunkat is, hogy ne szűnjünk meg létezni, mint egyén.
Empata: A barátságunk elején kezdtük a gimnáziumot, szóval teljesen egymásra voltunk utalva. Leginkább a dolgok naposabb részét éltük meg és csak szép lassan vezettük bele a másikat a “sötét oldalba”. Ma már mindent tudunk a másikról, hogy például mi történt vele aznap vagy hogy érzi magát. Így mélyebb és sokszor nyomasztóbb a kapcsolatunk, hiszen jelen van egy folytonos aggodalom a másik iránt.
Mi a legnehezebb dolog a másikkal kapcsolatban?
BPD: A válaszom valamilyen szinten nem csak róla szól, hanem rólam is. Minden önbántalmazás és öngyilkossági kísérlet után a szemébe kellett nézni, elmondani és látni a néma kétségbeesést, amiért úgy érzi, hogy tehetetlen. Nézni a fájdalmat, amit nem mond ki, de mindketten tudjuk, hogy ott volt. Hallani az aggodalmaskodó kérdéseit. Ez volt a legnehezebb. Utólag mindig nevetünk rajta, mindketten így dolgozzuk fel az átélteket—de tudom, hogy egy rossz időpontban írt “szeretlek” milyen pánikhelyzetet okoz nála.
Empata: Feldolgozni azt, hogy sokszor nem akar itt maradni. Saját magamat marcangolni azon a kérdésen, hogy “mégis mivel segítek? Ha elengedem vagy, ha könyörgök, hogy maradjon?”. Spoiler: mai napig nem tudok válaszolni erre a kérdésre. Szeretném, ha egyszer igazán boldog lenne és meglátná önmagában azt, amit én 15 éves korunk óta látok. Illetve eleinte a gyakori hangulatingadozások meglepők voltak, de hamar adaptálódtam és egy idő után együtt találtunk megoldást a nagyon rossz helyzetekre.
Mi az, amit együtt kellett megtanulni a barátság fenntartása érdekében?
BPD: Amit közösen és a barátság működéséért kellett megtanulni, az mindenképpen a határok építése és tiszteletben tartása. Mindketten úgy érkeztünk ebbe a barátságba, hogy nem ismertük a saját határainkat, nem tudtuk őket megfogalmazni, ráadásul saját részről el tudom azt is mondani, hogy akarva-akaratlanul, de ami határai voltak, azokat is átléptem. Közösen kellett megtanulnunk nemet mondani egymásnak, közösen kellett megtanulnunk kifejezni a másik felé, ha valami problémánk volt/van a másik viselkedésével.
Empata: Mindenképpen előnyünkre válna, ha szép lassan levetkőznénk azt a fajta szeparációs szorongást, amit az egymástól távol töltött idő alatt élünk meg. Illetve igaz eltelt már hat év, de a kommunikációban van mit fejleszteni. Vitakultúrában szöges ellentétjei vagyunk egymásnak és ezért figyelembe kell venni, hogy a másik hogyan reagálhat egy odavetett kommentre vagy egy komolyabb hangvételű gondolatra.
Mi az, amit a barátság során magatoktól meg kellett tanulnotok a saját érdeketekben?
BPD: Magam részéről azt kellett tudatosítanom és megtanulnom, hogy attól még, hogy más emberek is vannak az életében, nem leszek kevésbé fontos. Ez az érzés hosszútávon rettenetes szorongást és haragot keltett bennem, ezért meg kellett tanulnom hogyan zökkentsem ki magam ebből a gondolati spirálból. Igaz, mai napig vannak nehézségeim ezzel, de már sokkal jobban kezelem, már nem okoz akkora szorongást és kétségbeesést, mint az elején.
Empata: Számomra nemet mondani volt a legnehezebb. Mai napig sokszor küzdök ezzel, de úgy gondolom mindkettőnknek szüksége van egy minimális visszautasításra és a határok megszabására. Meg kellett tanulnunk egyedül is megküzdeni a mindennapokkal és elfogadni egymás önállóan hozott döntéseit még akkor is, ha nem értünk egyet azokkal.
Habár ennyi kérdéssel nem lehet tökéletesen bemutatni a mindennapokat, ez az ízelítő egy tisztább képet adhat arról, hogy mint minden barátság során, egy ilyen kapcsolatban is elengedhetetlen a közös fejlődés. Valóban, az empaták türelmesebbek és megértőbbek az átlagnál, azonban ez hatalmas lelki terhet és idővel kiégést tud okozni. Valóban, a borderline személyiségzavar egy kaotikus állapot, azonban nem jelenti, hogy lehetetlen barátságot fenntartani. Egymás egészsége megőrzése vagy éppen javítása érdekében fontos, hogy erősítsük önmagunkat és finoman ugyan, de adjunk visszajelzést a másik számára. Így lehetséges egy megtartó erő kialakítása. Remélem sikerült szemlélteni valamelyest a gondolatainkat és lerombolni a Tiktokon jellemző képet.
Nagy Viktória Virág
Képek forrása: Pinterest
Ha tetszett a cikk, figyelmedbe ajánlom ezt is:
