A közösségi médiaplatformok elterjedésével még több lehetőséget kaptunk a távoli kapcsolattartásra, a gyors és megbízható kommunikációra, hogy szeretteinket bármelyik pillanatban vagy percben elérjük. A különféle közösségi oldalak folyamatos fejlesztésével ráadásul egyre több szabadságot kaptunk, egyre több kényelmi funkcióhoz férhettünk hozzá, mellyel még gördülékenyebbé vált a hírek közti böngészés, a társkeresés, a vásárlások, a kapcsolatépítés és még rengeteg minden, amire manapság használjuk közösségi oldalainkat.
Azonban ebben az ingergazdag környezet a végelláthatatlan mélységével rengeteg sötét titkot, negatív hatást és következményt hordoz magában, mely az információáramlás felgyorsulásának köszönhetően futótűzként terjedve tud beférkőzni a felhasználók képernyője elé. Ilyen negatív hatást gyakorolhatnak a különféle kihívások is, melyek leginkább a tinédzserek és gyermekek körében váltak népszerűvé. Ilyen meggondolatlan, veszélyes kihívás volt a choking game is, amit sokan ájulásos, fojtogatós, vagy fullasztásos játékként is ismernek.
Mi is az a choking game?
A kihívás lényege igazából már a nevéből sejthető. Ebben az életveszélyes gyakorlatban az a feladat, hogy a résztvevőnek átmenetileg csökkentenie kell az agyi vérellátását, ami egyfajta kábulatot, eufóriát okoz anélkül, hogy az illető alkoholhoz, vagy akár kábítószerhez nyúlna.
A résztvevők ezt az állapotot különféle módokon próbálják előidézni. A legegyszerűbb módszer erre maga a fojtogatás, amivel elszorítják a nyaki artériákat, melynek leggyakrabban ájulás a vége.
További módszerek között szerepel az eszközhasználattal végzett fojtogatás. Például gyakori az övvel, sállal, zsinórral való fojtogatás.
Azonban, a kéz és a különféle eszközök nélkül is képesek voltak a kihívásban résztvevők újítani. Előfordultak olyan esetek is, ahol a falhoz préselték magukat, vagy éppen igyekeztek az összes levegőt erőteljesen kifújni annak érdekében, hogy az ígért kábulatot megtapasztalhassák.
Mindegyik módszernek a végső fázisa az ájulás közeli állapot- vagy maga az ájulás elérése, melyből majd magukhoz térhetnek, viszont – mint ahogy ezt már korábban is említettem – ez egyáltalán nem veszélytelen.
A játék leggyakoribb következménye az ájulás, azonban sajnos nem minden résztvevő úszta meg ennyivel. Gyakorivá váltak a súlyosabb szövődmények is, mint például a különféle fejsérülések az ájulás miatti esés következtében, vagy akár agykárosodás is előfordulhatott, mivel akár pár percnyi oxigénhiány is képes maradandó károkat okozni. Továbbá, a kihívás bővelkedett halálos áldozatokkal is, akiknek zöme tinédzserkorú fiatalokból állt.
Miért érdekli ez ennyire a fiatalokat?
A tinédzserkor a felnőtté válásra való felkészülés, az útkeresés, a változások időszaka. Így rengeteg fiatal keresi ilyenkor az útját, a társait, a hovatartozását és sokszor önmaga szerepét is a társadalomban, a családjában vagy bármilyen színtéren az életben.
Ezáltal azt tudnám mondani, hogy az ilyen életveszélyes kihívásokban való részvétel és érdeklődés oka általában a kíváncsiság vagy éppen a csoportráhatás, mely jelentős prioritást élvez a tinédzser fiatalok életében.
Sokszor nem is ismerik fel ezeket az életveszélyes helyzeteket, mivel a szülők elleni lázadó magatartás vagy éppen a kortársak csoportjába való beilleszkedési vágy, meggondolatlan vakmerőséget generál, mely elnyomja a félelmet vagy a kételkedést. Rengeteg példát is láthatnak társaiktól, akik már több kihívást is sikerrel elvégeztek (nagy szerencsével sértetlenül), így könnyen gondolhatják azt, hogy nem eshet bántódásuk.
Mai napig is létezik ez a kihívás?
A fojtogatás története egészen az őskorig nyúl vissza, ahol például óceániai vagy afrikai törzsek használták transzállapot elérésére az eljárást. Majd népszerűségre a 20. században tett szert, ahol a második világháború borzalmai elől igyekeztek a „szermentes mámorba” menekülni az emberek. Ettől kezdve már a ’60-as és ’70-es években is voltak kíváncsi fiatalok, akik az ájulásos eufória megtapasztalása miatt fojtogatták magukat kézzel vagy esetleg eszközzel.
Az első komolyabb orvosi figyelmeztetések az 1990-es évektől jelentek meg, mivel számtalan alkalommal regisztráltak magyarázat nélküli eszméletvesztéseket vagy fulladásos eseteket, amiket mind a fullasztó örömszerzéshez tudtak kötni.
Az első legnagyobb nemzetközi felháborodást kiváltó hullám – mely számtalan fiatal képernyőjét és tudatát megfertőzte – a 2005-2010-es időszakban robbant ki. Az interneten, a közösségi média fejlődésével és kifejlesztésével, egyre gyakrabban terjedtek népszerűsítés céljából fojtogatós videók, melyre nem csak a későbbi potenciális résztvevők, hanem szerencsére a tanárok és orvosok is felfigyeltek. A videók, tutorialok leggyakrabban a kockázatok megemlítése nélkül népszerűsítették a tevékenységet, melyet gyakran „pass-out challenge-nek”, vagy akár „space monkey” -nak neveztek el. Az első prevenciós kampányok ebben az időben kezdtek kialakulni – főleg az USA-ban és Kanadában – hogy visszaszorítsák a játék térnyelését.
A második nagy hullám a 2020-2021-es év volt, mely újjá élesztette az eltemetett életveszélyes kihívást. A TikTok megjelenésével, a gyors, ingerbombázó videók terjedésével, még hatékonyabban voltak képesek terjeszteni a játék korántsem makulátlan hírnevét. Sajnálatos módon, ebben az időszakban is történte halálesetek, amikre a szankciók ebben az időszakban sem maradtak el. Egy 10 éves olasz kislány esete, nagy hatást gyakorolt az országra, így az ország vezetősége a TikTokot ideiglenesen blokkolta.
Napjainkban a choking game népszerűsége igen lecsökkent, mivel új trendek jelentek meg a fiatalok körében, azonban az internet nem felejt! A kihívás rejtetten, csökkent népszerűséggel ugyan, de még mindig fel-fel bukkanhat!
Tiltsam el a gyermekem az internettől?
A tiltás sokszor önmagában nem megoldás, hiszen a szülőktől való elszakadás, a lázadás, az extrém- és tiltott dolgok kíváncsisága gyakran hajtja a tinédzsereket, így talán hasznosabb lehet az őszinte és nyílt kommunikáció a témával kapcsolatban. Ehhez, természetesen elengedhetetlen egy bizalmi kapcsolat kiépítése a gyermekkel, mely ebben a korban nehézségekbe ütközhet, de egyáltalán nem lehetetlen!
Szerintem kiemelten fontos, hogy konkrétan megismerje a fiatal a különféle kihívások kockázatait és veszélyeit, hiszen sokszor egyáltalán nincsenek azzal tisztában, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek rájuk az interneten, akár egy kihívás képében is.
A megelőzésen túl fontos továbbá a figyelmeztető gyanú jelek felismerése is, mint például az eldugott sálak, övek, fojtogatásra alkalmas eszközök. Fontos tisztában lennünk a közösségi média trendingjével, hogy ezzel is információt szerezzünk a gyermekek felé közölt tartalmakról és azok esetleges ártalmasságáról. Ezen lépések megtételével úgy hiszem, jelentős mértékben lecsökkenhet a rizikófaktora annak, hogy egy meggondolatlanság végül tragédiával végződjön.
Plessek Marcell
Képek forrása: Pinterest
Ha tovább kutakodnál a témában, akkor lesd meg a Kék Bálna kihívásról szóló cikkemet is:
