Ebben a nyári hőségben gyakran előfordul, hogy az éjszaka folyamán nem tudunk a megszokott módon pihenni. A hálószoba hőmérséklete nagy szerepet játszik az alvásminőségben: ha túl meleg vagy hideg van, nehezebben megy az elalvás, de éjjel is többször megébredhetünk arra, hogy izzadunk vagy éppen fázunk. Ezek a tényezők aztán összeadódva egy rossz minőségű pihenést eredményeznek, ami befolyásolhatja az aznapi energiaszintünket. Természetes folyamatok szerint a testhőmérséklet csökken alvás közben, amit elősegít a hűvös környezet, így az ideális éjjeli szobahőmérséklet körülbelül 19 ºC lenne. Bár nyáron sokszor nem egyszerű feladat a lakás lehűtése, mégis érdemes próbálkozni vele egy pihentető alvásért cserébe.
Alvásunkat a szervezet belső órája, az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, amit a fényviszonyok, a testhőmérséklet és a hormonális változások irányítanak. Ilyenkor regenerálódik a szervezetünk és az anyagcsere-folyamatok is ebben az időszakban készítik fel a testet a soron következő megpróbáltatásokra. A külső környezeti tényezők ezt a belső ritmust igen könnyen megzavarhatják, hiszen például az elalváshoz szükséges alacsonyabb testhőmérsékletet nem tudjuk elérni, ha a szobánkban túlságosan meleg van. A hőmérsékletcsökkenés elmaradása jelzést ad az agynak, hogy „még nincs este”, így az alvás-ébrenlét ciklusát szabályzó hormon, a melatonin termelése késik, ezáltal pedig elaludni sem fogunk tudni.
A kialvatlanság külsőnkön, hangulatunkon és összességében egészségünkön is sokat ronthat. Rengeteg tudományos kutatás található meg az interneten ebben a témában, amelyeknek többsége igazolja a fiziológiai, pszichológiai és kognitív területeken is jelentkező tüneteket. Legelőször a kialvatlanságot fejfájás, illetve szemszárazság formájában vehetjük észre magunkon. Szemünk nedvességtartalmát úgy tudjuk megőrizni, ha időnként hosszabb időre is becsukjuk. Pislogással csak rövid távon nedvesedik be a szemgolyó, így alváshiány következtében szemünk hamar ki fog száradni. Emellett az egyik leggyorsabban észlelhető hatás a koncentrációs képesség és a rövidtávú memória gyengülése. Kutatások kimutatták, hogy akár egyetlen rosszul átaludt éjszaka után is csökken a figyelem kapacitása és romlik a döntéshozatal képessége. A reakcióidő jelentősen lelassul, ami különösen veszélyes autóvezetés közben.
Az alváshiány nemcsak a gondolkodásra, hanem az érzelmekre is hatással van. Az érzelmi reakciókért felelős agyterület (az amygdala) túlaktiválódik alváshiányban, ami fokozott ingerlékenységet, szorongást és hangulatingadozást eredményez.
Tartós kialvatlanság esetén már egészségügyi problémák is felléphetnek. Az immunrendszer fogékonyabb lesz különböző fertőzésekre, amiből aztán lassabban is tud majd kilábalni. Bizonyos szív-és érrendszeri betegségek kockázatát egyaránt növelheti a tartós alváshiány, továbbá pedig hormonális problémákhoz vezethet az étvágyszabályozás terén, ami aztán súlygyarapodást idéz elő.
A modern életvitel mellett különösen fontos a rendszeres, elegendő és jó minőségű alvás, amely nemcsak a napi teljesítményt biztosítja, de a hosszútávú egészséget is megóvja. Alkalmanként bárkivel megeshet, hogy nem tudja magát kellően kipihenni az éjszaka folyamán, ami bár egy kellemetlen, de lényegében még ártalmatlan probléma. Ha azonban a kialvatlanság huzamosabb ideje jelen van az életünkben, annak akár igen súlyos következményei is lehetnek.
Dervalics Panna
Ha olvasnál még a témában, ezt a cikket se hagyd ki:
