Életünk egyik legfontosabb és legmegfontolandóbb dilemmája a gyermekvállalás, ebben a kérdésben nem szabad bizonytalankodni, hiszen, ha egyszer elhatározza magát egy pár a családalapításra, az természetes úton visszafordíthatatlan. Onnantól sorsunk teljesen megváltozik, létünk legnagyobb részét gyerekneveléssel fogjuk tölteni, aminél nincs nagyobb felelősség. Nem mindegy, hogy csemeténk milyen körülmények között nő fel! Többek között egészséges és szerető környezetre van szüksége, ehhez például a szülők jó viszonya teljes mértékben elengedhetetlen.
Sokan attól tartanak, hogy nem fogják bírni vagy nem tudnak majd megfelelő hátteret biztosítani a babának, így félelemből felmerül bennük, hogy jobb lenne, ha meg sem születne a kicsi, rosszabb esetben a terhesség megszakítására vetemednek. Persze előfordulhat, hogy egy gyermek váratlanul vagy baleset által fogan meg, de ilyenkor is érdemes felmérni, hogy biztosan abortáljuk-e a jövevényt, mivel ez az eljárás, nem csak a magzatot öli meg, hanem akár az anyában is okozhat veszélyes szövődményeket vagy halált.
Mi is történik abortusz alatt pontosan?
Lényege a nyakcsatorna mechanikus tágítása, a méh kiürítése, majd a méhnyálkahártya éles kanállal történő kaparása annak érdekében, hogy a méhen belül ne maradjanak magzati szövetek és mellékrészek. Azok ugyanis kiváló táptalajként szolgálnak a baktériumoknak, így súlyos fertőzést okozhatnak. A bent maradt magzati mellékrészek rosszindulatú elfajulásra is hajlamosak lehetnek. Az eljárás lelkileg is nagyon megterhelő, belegondolni is szörnyű lehet abba, hogy esélyt sem adtunk egy új életnek, durvábban megfogalmazva, nagy eséllyel megöltünk egy teljesen egészséges magzatot/embert. Nyomasztó lehet rádöbbeni, hogy valakinek nem adatik esély sem, hogy babája születhessen. A műtét közben számtalan komplikáció adódhat: legjelentősebb a méhfal perforáció, mely nem számít orvosi hibának, mert a doktor ,,vakon” dolgozik. Normális esetben a méh és a fogamzóképesség megtartható. Kiterjedt roncsolás esetén a méh, és olykor egyes bélszakaszok eltávolítására is sor kerülhet.
A műtét utáni korai szövődmények közül a fertőzést kell megemlítenünk. Magas lázzal, erős alhasi fájdalommal járhat. Az állapot azonnali, krízis antibiotikus kezelést igényel. Késői szövődmények közül, minden bizonnyal a leggyakoribb a méhnyak elégtelensége. Az állapot következménye a terhesség félidőjében, burokrepedéssel induló spontán vetélés. A szervezet petevezeték-elzáródással védekezik méhűri fertőzés hasüregbe terjedése ellen, így már nem tud az anya természetes úton teherbe esni, csak a ,,lombikbébi-módszer” segítségével. Sok esetben a méhlepény spontán nem válik le, művi beavatkozással sem választható le, és sok esetben a méh eltávolítását is szükségessé teszi.
Rengeteg fiatal próbálkozik más megoldásokkal a terhesség elkerülésére, például különféle tablettákkal, viszont ezek sem veszélytelenek. Teljesen felboríthatják a hormonháztartást, akadályozva ezzel a havi vérzés dinamikáját: előfordulhat több hónapos pecsételő vérzés vagy túl erős menstruáció. A fogamzásgátló mindkét fajtája szintetikus hormonokat tartalmaz (progeszteront és ösztrogént). Mellékhatása lehet a mellek megnövekedése, hízás, hányinger, fejfájás, hangulatingadozás, romolhat a látás. Súlyosabb tünetek bármikor jelentkezhetnek: a kombinált tabletták szív- és érrendszeri problémákat is okozhatnak – így például szívrohamot, agyvérzést vagy vérrögképződést is.
A fent említett indokok csak töredékei annak, hogy miért kell alaposan átgondolni a gyerekvállalást. Természetesen ez nem elrettentés, hanem orvosilag alátámasztott igazság. Az előbbieket és hasonló szempontokat figyelembe véve, átgondolva a helyzetet, a családalapítás egy nagyon izgalmas és vidám folyamat, hiszen új jövevény egészíti ki a családi légkört egy egész életen át.
Draxler Alexia
Képek forrása: Pexels
Ha érdekelnek hasonló tartalmak olvasd el ezt is!
