Magyarország, noha földrajzilag kis országnak számít, tudományos innovációi messze túlmutatnak határain. A magyar találmányok világszintű hatásúak, melyek technológiai és szellemi értelemben is gazdagították az emberiséget, miközben egyre erősítették a magyar nemzeti öntudatot. Ezek a találmányok nemcsak korukban képviseltek nagy értéket, hanem a mai napig nagy hatással vannak a tudományra, az iparra és a mindennapi életre. A nagy sikerek bebizonyították, hogy egy kis ország is képes helytállni nemzetközi porondon.
A feltalálók napja országszerte felhívja a figyelmet az innovatív ötletekre, találmányokra, technológiai újításokra különböző tudományterületeken. Az ünnepnap azért esik éppen június 13-ra, mert 1941-ben ekkor szabadalmaztatta Szent-Györgyi Albert a C-vitamin tartalmú készítmények előállításának módszerét.
A magyar származású tudósok jelentős része az USA-ban vagy Nyugat-Európában dolgozott, így hozzájárulásuk a globális tudományos fejlődéshez kettős identitást mutat: magyar gyökerekkel, de nemzetközi karrierrel. Szent-Györgyi Albert viszont ez alól kivétel: ő az egyedüli tudós, aki teljes egészében Magyarországon dolgozva érdemelt ki Nobel-díjat. Talán a legismertebb magyar találmányok egyike a már említett C-vitamin, vagyis az aszkorbinsav. Szent-Györgyi a paprikából vonta ki nagy mennyiségben, amit előtte alacsony értékű zöldségként kezeltek, de ezután a magyar tudományban szimbólummá is vált. Ezzel és a biokémia területén végzett citromsavciklus vizsgálatával, valamint sejtanyagcsere-kutatásával nyerte el Nobel-díját 1937-ben.
Gábor Dénes neve már biztosan kevésbé ismert, azonban találmányával a fizika, a fotózás és filmezés területén óriásit alkotott, amely rengeteg ma is alkalmazott, modern eljárásnak az alapja. Ő találta fel a holográfiát, vagyis a háromdimenziós képalkotást. Ez azért különleges, mert nemcsak a fény intenzitását tudja rögzíteni, hanem annak fázisát is, így lehetővé teszi, hogy egy adott tárgyat több szögből láthassunk, mintha az valóban előttünk lenne. Gábor Dénes már 1947-ben megalkotta ezt a képrögzítő eljárást, azonban találmánya csak a lézer megjelenése, 1960 után volt tökéletesen kivitelezhető, hiszen kellett hozzá egy megfelelő fényforrás. 1971-ben kapott érte fizikai Nobel-díjat.
Jedlik Ányos a 19. században dolgozta ki az elektromotor elvét és alkotta meg az első dinamóelven működő generátort. Ezek az innovációk alapjául szolgálnak az automatizálásnak és robotikának, valamint lehetővé teszik a víz-, szél- és hőerőművek működését.
Rubik Ernő nevét képviseli a világ legismertebb logikai játéka, a kreativitás és problémamegoldás szimbóluma. Eredetileg Bűvös Kockának nevezte el és oktatási célra találta ki, hogy fejleszthesse a diákok térbeli látását. Találmányát 1975-ben szabadalmaztatta, azóta pedig újabbnál újabb mérföldköveket ért el világszerte. A Rubik-kocka 1980-ban elnyerte az Év játéka díjat több országban, majd bekerült a Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) állandó gyűjteményébe New Yorkban. A 2000-es években elindult a speedcubing (gyors kirakás) versenysport és megjelentek az eredeti kocka különböző változatai: 2×2, 4×4, 5×5 kockák, gömb alakú és egyéb formák.
Ha már népszerű magyar találmányok, akkor nem maradhat le a listáról Irinyi János gyufája, Bíró László golyóstolla, Teller Ede hidrogénbombája és Neumann János számítógépe sem. A magyar feltalálók öröksége nem csupán múzeumokban vagy tankönyvekben él, hanem nap mint nap részei életünknek, gyakran anélkül, hogy tudnánk, honnan erednek. Ezek az ötletek és újítások nemcsak formálták a világot, hanem ma is aktív szereplői, nélkülözhetetlen alapjai a modern mindennapoknak.
Dervalics Panna
Ha nemzetközi vonatkozásban olvasnál a témában, ne hagyd ki ezt a cikket:
