Hazánk egyik legkülönlegesebb régiójaként tartják számon az apró természeti csodákat és hosszú időkre visszanyúló, történelmi értékeket rejtő, igazi vidéki nyugalmat árasztó és egyre népszerűbb turistaközpontot. A hatalmas kiterjedésű erdőkkel borított és jellemzően lankás, dimbes-dombos táj Vas vármegye délnyugati szegletében található, ahová anno honfoglaló őseink őrállókat telepítettek a nyugati kapu védelmére és az újonnan megszerzett területek határvonalának szemmel tartására. Innen ered a táj neve: Őrség. Régen az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, a határok őrzéséért pedig különböző kiváltságokat kaptak.
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002-ben hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely összesen 43 ezer hektáron terül el, és magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét, valamint Szentgyörgyvölgy környékét. A tájegység jellegzetessége a „szeres” településforma, ami egy laza füzéres kapcsolatot jelent a községek között: a házak kisebb csoportokban, szerekben helyezkednek el a dombtetőkön, illetve völgyekben, és ezek alkotnak egy-egy falvat vagy várost. Az Őrség központja, Őriszentpéter, például 9 szerből áll. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Alszer, Felsőszer) vagy valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. Régen ez a fajta településszerkezet a rossz megközelíthetőség és elszigeteltség miatt nagy szerepet játszott a terület védelmezésében.
Az Őrség egyedülálló kulturális örökséggel rendelkezik. Beszéltünk már a szeres berendezkedésről, de nézzük meg, mi jellemző az építészetére. A házak zsúpfedeles és fazsindelyes technikával épültek, többnyire agyagból, amit kívülről fehér máz borít. Több faluban megtalálható fa harangláb, amely a népi építészet egyik ékköve. Sokféle kézműves hagyomány is kapcsolódik a tájegységhez, melyek közül kiemelkedik a fazekasság. Néhány faluban ma is működnek korongozó műhelyek, ahol meg lehet ismerkedni a hagyományos őrségi fazekasmesterséggel.
Nem szabad elsiklanunk a jellegzetes gasztronómia felett sem, főleg, hogy az ételek alapját mind helyi mezőgazdasági termények adják. A méhészet, a sajtkészítés, valamint a tökmagolaj sajtolása gyakori tevékenységek, utóbbi nagyon elismert termék a térségben, előszeretettel vásárolják a környékbeliek a helyi termelők sötét színű, diós ízvilágú tökmagolaját. A térség különleges ételei közé sorolják a tökös-mákos rétest, a dödöllét és a vargányalevest. A helyi ízek értékét mi sem tükrözi jobban, mint az Őriszentpéteren található Michelin-csillagos Pajta étterem, az Őrség hagyományos ételeiből és alapanyagaiból kiinduló, modern arculatú konyhájával.
A nyüzsgő városi életből elszabaduló, a természet közelségére vágyó turisták körében egyre népszerűbb célpont az Őrség, ami nem is meglepő, hiszen itt tényleg különleges élményben lehet része az embernek. Az aktív pihenés szerelmesei számos kijelölt túraútvonalon, kerékpárúton vagy tanösvényen járhatják be a terület nagy részét, közben számos jellegzetes épületet érintve. Az Őrség egyik legfőbb látnivalója például a pityerszeri skanzen Szalafőn, ahol legjobban tanulmányozható a településszerkezet, illetve a magyarszombatfai fazekasház, ami a helyi agyagtermékek készítési folyamatát ismerteti.
Közkedvelt programok és évről-évre visszatérő rendezvények is vannak az Őrségben, melyek közül több országos hírnévnek örvend. Az egyik legnépszerűbb a nyár eleji Őrségi Vásár, helyi kézművesek, fazekasok, szövők, kosárfonók, méhészek, sajtkészítők bemutatkozásával. Emellett néptáncbemutatók, koncertek, játszóházak és gasztronómiai kóstolók várják a látogatókat. Egy másik nagyszabású esemény az Őrségi Tökfesztivál szeptemberben, amely hasonló színvonalas programokat kínál, persze mindent a tök és a híres tökmagolaj köré építve.
Dervalics Panna
Ha tetszett, olvasd el ezt a cikkemet is:
