A kalória szó hallatán sokaknak a fogyás vagy az edzés és izomépítés jut eszébe. Az interneten leggyakrabban ebben a témában merül fel a kalóriaszámolás, amivel kapcsolatban rengeteg tévhit kering. Nagyon meg kell válogatni, hogy milyen forrásból fogadunk meg tanácsokat, hiszen az ember étrendje és étkezési szokásai nagyban meghatározzák az egészséget.
A kalória egy mértékegység, amely az energiamennyiséget jelöli az élelmiszerekben. Energiát nem csak mozgással és testedzéssel égetünk; a szervezetünk zavartalan működéséhez energia kell, mint például a légzéshez folyamatához is. Akkor is égetünk el energiát, ha egész nap csak az ágyban fekszünk. Ezt fontos kiemelni, hiszen a kalóriaszükséglet kiszámításánál nem az alapanyagcserével kiszámolt értéket kell figyelembe venni, számolni kell az adott ember aktivitási szintjével is. Más mennyiségű kalóriabevitelre lesz szüksége egy irodai dolgozónak és egy sportolónak.
A kalóriák számolása elsősorban a dietetikus számára hasznos. Ha valaki felkeres egy dietetikust, akár testsúlycsökkentéssel vagy életmódváltással kapcsolatban, akkor ő az étkezési napló alapján ki tudja számolni az adott nap energia- és tápanyagbevitelét. Ez egy fontos lépés a tanácsadási folyamatban a megfelelő étrend kialakításához. Tehát a kalóriaszámolás egy olyan “feladat”, amit olykor jobb a szakemberre hagyni, főleg, ha valaki nem szívesen kezdene bele a mindennapi számolgatásba. Fontos megemlíteni, hogy egyes betegségekben, mint például cukorbetegség vagy egyes vesebetegségek és emésztőrendszeri megbetegedések esetén szabályozni kell az energia- és egyes tápanyagok bevitelét, itt elengedhetetlen a számolás.
Ha a testsúlycsökkentés a fő cél, akkor gyakran felmerül a “kalóriadeficit” kifejezés. Azt jelenti, hogy több kalóriát használsz fel, mint amennyit beviszel. Nagyon egyszerű és logikus megoldásnak tűnik, hiszen “elég” számolni és az adott érték alatt maradni a napi étkezéseknél. Nem egy rossz stratégia, azonban ez a módszer sokak számára nem működik hosszú távon, nem kivitelezhető a megkötések miatt, vagy gyorsan átcsap egy egészségkárosító szokássá. Emiatt nem ezt a technikát választanám elsőként életmódváltás esetén, de nem is vetném el véglegesen.
A tartós életmódváltoztatás alapja nem a kalóriamegszorítás, hanem a táplálkozási edukáció, az egészséges étkezési szokások kialakítása, és saját tapasztalatok szerzése. Sokszor a kalóriaszámolás helyett célravezetőbb táplálkozási naplót vezetni, mellé pedig fényképet készíteni az ételekről. Így nem csak az adott étkezések összetételét, hanem az adagnagyságot is dokumentálni lehet. A fókusz az ételek mennyiségén és minőségén is rajta van, könnyebb kiszűrni az adott problémákat, amibe belebukik az életmódváltoztatás.
Fontos kiemelni, hogy a folyamatos számolás, az ételek dobozolása és az étkezés ilyen szintű korlátozása lelkileg megterhelő lehet, stresszként is meg lehet élni. Ha bárkiben szorongást kelt a kalóriák gondolata, akkor semmiképpen sem használnám ezt a módszert. Sajnos, főleg a fiatal lányok körében, a kalóriaszámolás egyenes út az étkezési zavarok felé. A túlzott kontroll és szigorúság az étrend tekintetében hosszú távon nem eredményes, sőt, több kárt okoz, mint gondolnánk.
Pápai Liza
A képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
