Az egyetemi évek mindenki számára különleges időszakot jelentenek: a fejlődés, az önkeresés és a határok feszegetésének ideje. De mi történik akkor, amikor a határ átlépése már nem a kiteljesedéshez, hanem a kiégéshez vezet? A válasz az egyensúlyban rejlik – az úgynevezett flow állapot és a burnout közti vékony mezsgyén való lavírozásban.
Mi is az a burnout, és hogyan ismerjük fel?
A kiégés nem egyik napról a másikra történik. Apró jelek előzik meg: állandó fáradtság, érdeklődés hiánya, motivációcsökkenés, valamint a szorongás és a teljesítménykényszer folyamatos jelenléte. Tanulmányok bizonyítják, hogy az egészségügyi és orvostanhallgatók különösen ki vannak téve a burnout veszélyének, hiszen a túlzott elvárások, az intenzív tananyag és a gyakorlati képzés folyamatos pszichés nyomást helyez a hallgatókra.
És mi az a flow?
A flow állapota a pozitív pszichológia egyik legizgalmasabb fogalma. Egy olyan mentális állapotot ír le, amikor valaki teljesen elmerül egy tevékenységben, időérzékét elveszíti, és közben a produktivitása, kreativitása maximálisan kiteljesedik. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus szerint a flow élményéhez az szükséges, hogy a kihívás szintje és a kompetenciaérzet egyensúlyban legyen. Se túl könnyű, se túl nehéz feladat – hanem épp megfelelő.
Hogyan tartható fenn az egyensúly?
A legfontosabb a tudatosság. A tanulás és fejlődés nem zárja ki a pihenést és feltöltődést – sőt, ezek nélkül nem is működik. Néhány praktikus tanács a flow irányába történő elmozduláshoz:
- Határok kijelölése: Tanulási idő, alvás, szabadidő – mindnek helye van a napodban. Tartsd magad az előre tervezett időbeosztáshoz.
- Mozgás és természet: A rendszeres testmozgás, egy séta a zöldben csodákra képes a mentális regenerációban.
- Kreatív kikapcsolódás: Nem kell művésznek lenned ahhoz, hogy rajzolj, zenélj vagy írj – a lényeg, hogy másféle energiákat mozgósíts.
- Társas támogatás: Ne félj segítséget kérni, ha túlterhelt vagy. Egy jó beszélgetés néha többet ér, mint egy hétvégi alvás.
Miért is jelentős a belső ritmus?
Minden hallgató életében másképp jelenik meg a megterhelés, ezért az egyensúly nem sablon szerint érhető el. Vannak, akik a reggeli tanulásban élik meg a flow-t, míg mások az éjszakai csendben teljesednek ki. A kulcs az önismeret: felismerni, hogy mikor működünk legjobban, és tudatosan igazítani ehhez a napirendet. A cél nem a tökéletes teljesítmény hajszolása, hanem a fenntartható fejlődés – hogy ne csak túléljük az egyetemet, hanem aktívan formáljuk önmagunkat benne. A burnout nem az elkerülhetetlen vége, hanem egy figyelmeztető jel: itt az idő lassítani, újratervezni, és visszatalálni ahhoz, amiért valaha ezt az utat választottuk.
Véleményem szerint a tanulás és az élet közötti egyensúly nem egy statikus állapot, hanem egy dinamikus, változó egyensúlyi játék. A burnout elkerüléséhez és a flow állapotának eléréséhez nemcsak tudásra, de önismeretre és önirányításra is szükség van. Tanuljunk meg odafigyelni magunkra – mert a valódi teljesítmény nem a kimerültségben, hanem a szenvedélyes elmélyülésben rejlik.
Orbán Nikolett
Olvastad már?
