“Válogatós a gyermek? Majd kinövi.” – az alábbi megállapítás mindenkinek ismerős, már rengetegszer hallottuk. Azonban a szülők számára roppant aggasztó, ha a gyermeküknek rossz étvágya van. Bár nem kell mindig a legrosszabbra gondolni, nemrég fedeztek fel egy kórképet, aminek a kezelése sok válogatós étkezőnek jelenthet megoldást a problémájára. Az elkerülő/korlátozó táplálékfelvételi zavar (avoidant/restrictive food intake disorder, tehát ARFID) egy viszonylag újfent megismert betegség. Emiatt sok orvos nincs tisztában a kifejezéssel, ez is nehezíti az alapból komplex diagnózis felállítását. Az ARFID elkülönítendő a legtöbb étkezési zavartól, például anorexia nervosától és bulimia nervosától, ugyanis teljesen más jellegű betegség. A legfontosabb különbség, hogy az ARFID-ot nem testképzavar és ahhoz kapcsolódó problémák okozzák, teljesen más háttér áll mögötte.
A táplálékfelvételi zavar leginkább gyermekeket érint, döntően hatéves kor előtt alakul ki. Ez nem azt jelenti, hogy később nem lehet felállítani a diagnózist, előfordul, hogy valakinél felnőttkorban jelenik meg. Az ARFID-zavarban szenvedők nem félnek a súlygyarapodástól, azonban valami más okból kifolyólag nem esznek eleget, vagy nem visznek be elég tápanyagot a szervezetükbe. Hosszútávon egy ilyen állapotnak súlyos következményei lehetnek, nemcsak fogyást eredményez, hanem számtalan más egészségi problémát. A legtöbb beteg tisztában van ezzel, szeretnének hízni és egészségesnek lenni, de ez különböző okok miatt mégsem lehetséges.
Az ARFID-betegek komolyan korlátozzák az étkezésüket. Nemcsak egyes élelmiszereket zárnak ki, hanem akár egész élelmiszercsoportokat. Ehhez hozzáadódik, hogy mennyiségileg sem visznek be elég táplálékot. Az étkezést szinte munkának érzik, nem lelik benne örömüket, nem érdekli őket. Ha nem ezen múlna a túlélés, akkor egyáltalán nem ennének. Ez táplálkozással kapcsolatos szorongást vált ki a betegekben, főleg, ha más emberek jelenlétében kell enniük, hiszen a legtöbb alkalom kellemetlen és erőltetett a számukra. A legnagyobb probléma általában az ételek textúrájával van, ezek mellett a szín, szag, és íz is csökkentheti a beteg étvágyát.
Az elégtelen táplálékfelvétel nagymértékű fogyáshoz vezet, általános gyengeséghez és erőtlenséghez. Vitaminhiány alakulhat ki, amit, ha nem kezelnek időben, akkor súlyos hiánybetegséghez vezet. A szervezet nem tud megfelelően működni, ha nincs elég bevitt energia és tápanyag, amit hasznosítani tudna. Javarészt az ARFID-zavarban szenvedők kórházba kerülnek és orvosi segítségre, illetve szondás táplálásra szorulnak.
Négy nagy csoportba sorolhatjuk a kiváltó tényezőket. Elsődleges az étkezéssel kapcsolatos érdektelenség, több mint a betegek fele tartozik ide. A második leggyakoribb tényező a szenzoros problémákhoz köthető, ez sok autista embernél előfordul. Traumatikus élmény is kiválthatja ezt a táplálékfelvételi zavart, például fulladásos vagy hányással járó eset, ami miatt az étkezéseknél félelem jelentkezik. A negyedik kategóriába tartozik minden más indok, ami ARFID-hoz vezethet. Sokszor ez a táplálékfelvételi zavar más kórképekkel és tünetekkel jár együtt. Például az ARFID-betegek ötöde generalizált szorongásban szenved. Egyéb emésztőrendszeri zavarok és ételallergiák is vezethetnek ARFID-hoz.
Az ARFID kezelése komplex, a kiváltó ok szerint egyedi, nincs egységes terv, amit követni lehet. Szakemberekből álló csapat együttes összefogására van szükség, hiszen orvosi, dietetikai és pszichológiai szemszögből is megközelíthető a probléma. Közös erőfeszítésekkel és a betegek együttműködésével túlnyomóan javul az ARFID-ban szenvedők életminősége.
Pápai Liza
Ha érdekesnek találtad a cikkem, lesd meg ezt is:
