Számos betegség több generáción keresztül halmozódik egy családban, ami az idő során vagy megmutatkozik az adott családtagon, vagy egyáltalán nem, illetve az is előfordul, hogy csak hordozza azt, miközben mellette teljesen egészséges életet élhet. A genetika egy nagyon érdekes tudományterület, amelyet bár bonyolult és néha érthetetlen tényezők alkotnak, mégis rengeteg rendellenességre ad egyszerű magyarázatot. Ez pedig maga a családi génállomány, ami a külső környezettől, egyéni szokásoktól és habitustól függetlenül is veszélyeztethet valakit egész élete során. Orvosi kutatások szerint a Bechterew-kór kialakulásában jelentős szerepet játszik a genetika, hiszen az érintettek többsége hordozza a HLA-B27 nevű gént, amely hajlamosíthat erre a betegségre.
A Bechterew-kór, más néven Spondylitis Ankylopoetica (SPA), egy krónikus, gyulladásos autoimmun betegség, amely elsősorban a gerincet és a keresztcsonti-csípőcsonti ízületeket érinti. A betegség fokozatosan rontja a gerinc mobilitását, és előrehaladott állapotban akár teljes elmerevedést is okozhat. A Bechterew-kór diagnózisa sokszor kihívást jelenthet, mivel a tünetek fokozatosan alakulnak ki és hasonlíthatnak más mozgásszervi betegségekre. Legtöbb esteben fiatal férfiakat érint 25 és 45 év között.
A tünetek lefolyása általában nem folyamatos, sokkal inkább jellemző az autoimmun-betegségekhez hasonló hullámzás, azaz akut és tünetmentes periódusok váltakozása. A Bechterew-kór fő tünetei közé tartozik a tartós derék- és hátfájdalom, amely pihenés közben fokozódik, illetve különösen éjszaka vagy reggel jelentkezik. A fájdalom nemcsak a hosszan lefutó gerincoszlopot érinti, hanem a csípőízületet, a térdeket, a vállakat és a mellkas területét is. Emellett az ízületet mozgató izmok rövidülése kóros kényszertartást és további panaszokat okozhat. Súlyos esetben légzési nehézségek is jelentkezhetnek a mellkasmozgások korlátozottsága miatt. Ezen túlmenően komoly gyanút vetnek fel a szervezet egyéb pontjain kialakuló elváltozások: pikkelysömörös bőr, tápcsatornai gyulladások, valamint a szem gyulladásos állapotai.
A pontos diagnózist reumatológus és ortopéd szakorvos állítja fel alapos kivizsgálást és megannyi laboratóriumi tesztet követően. Kezelése általában a tünetek enyhítésére és a betegség előrehaladásának lassítására összpontosít. A lehetőségek közé tartozik a gyógyszeres terápia, fizioterápia és sebészeti beavatkozások. A gyulladás- és fájdalomcsillapító gyógyszerek általában csak tüneti kezelést és átmeneti megoldást nyújtanak a betegség akut szakaszaiban, azonban hosszútávon a rendszeres testmozgás és fizioterápia teszi lehetővé a szinten tartást. Fontos, hogy a terápia egyénre szabott legyen, illetve átfogó terv készüljön a kezelési időszakról súlyosságnak és stádiumnak megfelelően. Általában erősítő és nyújtó gyakorlatok, elektromos stimuláció, ultrahangos kezelés, valamint hideg-meleg terápia javasolt az ízületek mozgékonyságának korrigálására, a gerinc rugalmasságának fenntartására. Sebészeti beavatkozás csak akkor indikált, ha más kezelési lehetőségek nem vezetnek eredményre vagy már súlyos ízületi károsodás következett be. A Bechterew-kór műtéti kezelése általában az érintett ízületek teljes cseréjére vagy javítására irányul.
Mint minden betegségnél, a korai felismerés és a megfelelő terápia jelentősen javíthatja itt is a betegek életminőségét, ezért fontos, hogy a fent leírt tünetek észlelésekor minél hamarabb forduljunk orvoshoz.
Dervalics Panna
Ajánlom elolvasásra ezt a cikket is:
