Ülök a szobámban az íróasztalomnál a laptopom előtt és tanulok. Vagyis az volt az eredeti terv, amíg el nem kezdtem gondolkozni… Mit kezdjek az életemmel, miután végzek hamarosan? Hol fogok munkát találni? Tényleg jól fogom érezni magamat ebben a munkában? A kérdések hada egyre nagyobb hurrikánná áll össze, majd összpontosul a gyomromban egy szorító gombóc alakjában. A sötét karikáimat a kialvatlanságtól és a sötét szobát csupán a laptop halovány fénye világítja meg. Talán ironikus, de ez a fizikai állapot tökéletesen ábrázolja a jövőre való nézetemet. Sötétség, tapogatózás és egy apró fény, ami egy kis reményt jelenthet.
Hallottál már a kapunyitási pánikról? A legtöbb embernek a kapuzárási pánik ismerősebbnek hangozhat, viszont egyre elterjedtebb a fiatalokat érintő változat is.
A kapunyitási pánik, más néven küszöb pánik, a fiatal felnőttek életében általában a húszas éveik elején jelentkezik. Ez a jelenség a társadalmi elvárásokkal, a felnőtté válással és az önmegvalósítással kapcsolatos szorongások és félelmek összetett végét képezi. A kapunyitási pánik lényege, hogy a fiatal felnőttek egy kritikus időszakban, amikor éppen a felnőtt élet küszöbére lépnek, kétségekkel, szorongásokkal és bizonytalanságokkal küzdenek. Főként a 18 és 25 év közötti korosztályban tapasztalható, és legjellegzetesebb vonása a több, mint egy hónapig tartó, intenzív stresszhelyzet, valamint az ezzel járó megküzdési nehézségek.
A kapunyitási pánik kialakulását több fázisra oszthatjuk. Az első szakaszban általában azt tapasztalják a fiatalok, hogy, bár már megtették az első lépéseket a felnőtté válás felé, és elkötelezték magukat bizonyos területeken, viszont ezek a választások nem felelnek meg az általuk elképzelt jövőnek. Ide tartozhat például a párkapcsolat és a pályaválasztás is. Ilyenkor belső konfliktus léphet fel, hiszen a helyzetből való kilépési vágy feszültséggel járhat. Emellé társul a félelem a bukástól, a társadalmi megítéléstől.
A második fázisban a fiatalok ki szeretnének lépni a korábbi kötelezettségekből, és ezért aktív lépéseket tesznek. Megjelenhetnek erős érzelmek, a motiváltság mellett negatív érzelmek is, mint a szorongás a jövővel kapcsolatban. Megkérdőjeleződhetnek a korábbi értékek, és bizonytalanságot élhetnek át azokon a területeken, amelyekben korábban hittel bírtak.
A harmadik fázisban a fiatalok általában önmagukat keresik és alternatív megoldások után kutatnak a jövő szempontjából. A szociális kapcsolatokra való fókuszálás helyett ilyenkor az egyének befelé fordulnak, bizonytalanok és keresik a változást.
A negyedik fázis során a krízis lezárul, ilyenkor a fiataloknak sikerül kialakítaniuk egy identitást és találniuk egy szerepet, amit magukénak éreznek és nem másoktól meghatározott. Ilyenkor lassan helyreáll a kontrollérzet és az általános elégedettség a belső motiváció megszerzésével.
A család és a barátok támogatása elengedhetetlen a kapunyitási pánik leküzdésében. Az őszinte beszélgetések és a megértés segíthet a fiataloknak abban, hogy megosszák aggodalmaikat és félelmeiket, ami csökkentheti a szorongásukat. Szakemberek, mint pszichológusok vagy karrier-tanácsadók, szintén hasznos lehetőséget nyújthatnak az iránymutatásra és a támogatásra.
Fontos tudni, hogy ez nem egy tartós állapot, hanem egy átmeneti szakasz a fiatal felnőttek életében. Tapasztalatszerzés során, sokan sikeresen túllépnek ezen a nehéz időszakon, és megtalálják a saját útjukat. Az élet tele van kihívásokkal, amelyek hozzájárulnak a személyes fejlődéshez és az identitás kialakulásához.
Összességében, a kapunyitási pánik megértése és elfogadása segíthet abban, hogy a fiatalok biztonságosabban lépjenek át a felnőtt élet küszöbén. A tudatos döntéshozatal, a támogató kapcsolatok és a megfelelő irányítás révén a kapunyitási pánik kezelhetővé válik, és a fiatalok magabiztosan haladhatnak előre életük következő szakaszába. Ha te is így érzel, ne félj segítséget kérni!
Kaitz Réka
Olvasd el ezt is!
