A nem csak Magyarországon, de Európa-szerte is híres ünnepként emlegetett Márton-nap a középkori keresztény hagyományokban gyökerezik, és számos népszokás, gasztronómiai hagyomány, illetve jóslás is kapcsolódik hozzá. Márton-nap a betakarítási szezon végét és a téli időszak kezdetét is jelzi, valamint az adventi böjt előtti utolsó nagy lakomák időszaka volt, ezért gazdag népszokások kapcsolódnak hozzá.
Szent Márton a középkorban született az ókori Savaria – a mai Szombathely – területén, és katonaként szolgált a római hadseregben. Már fiatal korában nagylelkűségéről lett népszerű: segített a szegnyéken, a bajbajutottakon, a betegeken. Halála után sok csodát tulajdonítottak neki, és az egyik leghíresebb szent lett Európában. Jótettei miatt az emberek nagyon szerették, és püspökké akarták avatni. Márton azonban erre egyáltalán nem vágyott, és a legenda szerint egy libaólban bújt el, hogy elkerülje a tisztséget, ám a libák hangoskodása lebuktatta őt. Ezért kapcsolódnak a Márton-naphoz a libás hagyományok és ételek is. Az aratások és szüretek befejeztével november 11-e volt a 40 napos böjt előtti utolsó nap, így nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben majd bőven legyen mit fogyasztani. A hagyományhoz tartozott az is, hogy ilyenkor nem volt szabad bizonyos házimunkákat végezni: takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Az újbort is ekkor kóstolták meg először, ehhez kapcsolódik a mondás: a bornak Szent Márton a bírája. A sok-sok finomság mellett természetesen kötelező volt libahúst enni, hiszen úgy tartották, aki ezt kihagyja, egész évben éhezni fog. Ilyenkor tették meg a télre vonatkozó időjárási jóslásokat: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Azaz, ha aznap havazott, akkor később enyhe télre számíthattak. Ugyanerre a célra a sültliba mellcsontjának színéből is jósoltak: ha fehér, akkor havas telet, ha barna, akkor esős évszakot ígér.
A Márton-napot több európai országban is ünneplik, és mindenhol helyi hagyományokkal gazdagítják. Manapság Magyarországon Márton-nap a borászok és vendéglátók számára is jelentős esemény, hiszen ilyenkor számos étterem és borászat kínál speciális Márton-napi menüt, természetesen libás ételekkel és az újborral. Sok helyen lampionos felvonulásokat is tartanak, ahol gyerekek és családok vonulnak végig a városon vagy falun, felidézve Szent Márton jóságát és önzetlenségét. Ezt a Márton-napi szokást leginkább a német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek őrzik, amikor is este a családok saját készítésű lámpásokkal járják az utcákat közben népdalokat énekelve. A megemlékezés sokszor a Márton-napi tűz meggyújtásával végződik.
Idén november 1. és 17. között rendezik hazánkban az országos Libabőr Fesztivált, amely során két héten át ünnepeljük az újborokat, az új évjáratot és a Márton-naphoz kapcsolódó gasztronómiai hagyományokat különböző városok rendezvényein. A régi hagyományokat ma már modern köntösbe bújtatva, bőséges programokkal telítve elevenítik meg többek között Villányban, Egerben, Budapesten és a balatoni pincészetekben.
A Márton-nap itthon és Európa-szerte is számos vidám, színes régi hagyományt ölel fel. Emellett nemcsak a tél közeledtét jelzi, hanem a jó termést, a közösségi összejöveteleket és a bőség örömét szimbolizálja egyaránt.
Dervalics Panna
Egy közelgő hagyományról olvashatsz ebben a cikkben:
