Sokan élünk ezen a bolygón, akik bosszankodunk, sőt, szenvedünk a borzasztó hőségben, de hozzánk hasonlóan sokan vannak azok is, akiknek lételeme a napon sütkérezés. Egy másik megközelítésben azonban azt is vizsgálhatjuk, milyen gazdasági, vagy éppen természeti hozadékokkal jár az elmúlt években általánossá váló magas hőmérséklet, illetve annak forrása, az erőteljes napsütés.
Bár a megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években a legtöbb területen elég látványos volt, a napenergia talán az egyik legígéretesebb ágazat, ami napjainkban széleskörben elterjedt. Az már évtizedek óta nem újdonság, hogy egyre több háztetőn láthatunk napelemeket, de azt talán kevésbé tudjuk, hogyan működik, milyen előnyei vannak és, hogy mi várható a technológiától a közeljövőben. Ebben a cikkben megnézzük, milyen technikai újdonságok segítenek minket egy fenntarthatóbb környezet kialakításában.
Miért éppen a napenergia?
Talán azért, mert ezen égitest energiája az egyik legbőségesebb erőforrás, ami csak rendelkezésünkre áll. Egyetlen óra alatt a Föld felszínét annyi napenergia éri, amennyi az egész világ éves energiafogyasztását fedezhetné. Ez az energia tehát folyamatos, megújuló és tiszta, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben nem jár károsanyag-kibocsátással.
A napenergia jelenlegi tudásunk szerint két fő formában hasznosítható: napelemek (fotovoltaikus rendszerek) és napkollektorok segítségével. Míg a napelemek elektromos áramot állítanak elő, addig a napkollektorok hőt termelnek, amelyet fűtésre vagy melegvíz előállítására használhatunk. Az elmúlt években a fotovoltaikus rendszerek elérhetősége nőtt, az áruk pedig jelentősen csökkent, ami természetesen elősegítette, hogy mind a háztartások, mind az ipar egyre nagyobb arányban alkalmazzák ezt a technológiát.
A napenergia technológiai fejlődése
A napenergia hatékonyságának növelése érdekében a szakemberek nem meglepő módon újabb és újabb módszereken dolgoznak. Hogy néhány példával szemléltessem: az elmúlt évek egyik fontos újítása például az úgynevezett „perovszkit” napelemek volt, amely sokkal vékonyabb és könnyebb a hagyományos szilícium alapú napelemeknél, ezért többet lehetett felszerelni belőlük, miközben olcsóbban lehetett gyártani őket.
Egy másik ígéretes fejlesztés a bifaciális napelemek, amelyek nevükből adódóan nemcsak a felső, hanem az alsó oldalukon is képesek energiát termelni, így a homokos talajról vagy más mesterséges felületről visszaverődő fényt is hasznosítani lehet velük.
Na jó, de akkor mi a baj, miért nem innen nyerjük az összes áramot?
Nos, az energiatermelésen túl a tárolás is kulcskérdés a napenergia terjedésében. A változékony időjárás és a napsütéses órák számának változása sem segít az energiatermelés állandóságának kialakításában. Más szóval, ha nem süt a nap, nincs áram. Legalábbis eddig valahogy így volt. Mostanra az elektromos autók elterjedésének következményeként az egyre hatékonyabb akkumulátorok fejlesztése lehetővé teszi, hogy a napenergiát akkumulátorblokkokban tároljuk, és akkor használjuk fel a házban, amikor arra igazán szükség van.
Hogy állunk most?
Tulajdonképpen egészen jól. Számos országban a napenergia már nem csak kiegészítő forrás, hanem a teljes energiamix jelentős része. Példának okáért Spanyolországban vagy éppen Kaliforniában a napenergia olyannyira hozzájárul az energiahálózatokhoz, hogy áramtermelés közel 50%-át fedezi. Magyarországon is egyre több napelem települ, egyrészt a lakossági szektorban, másrészt pedig a nagyvállalatok energiaigényének fedezésére.
Néhány országban még arra is van példa, hogy úgynevezett közösségi naperőműveket alakítanak ki, melynek lényege hogy több háztartás összefog, és közösen használnak egy napelemes rendszert, megosztva az energiát és persze a kissé még magas kiépítési költségeket. Na ezt hívjuk úgy, hogy win-win helyzet.
Mit várunk a technológiától?
Ahogy azt már kitalálhattad, a napenergia jövője rendkívül ígéretes. A probléma azonban az, hogy, bár a megújuló energiákra való globális átállás erősen sürgető, a változásra való hajlandóság terén még gyakran ütközünk akadályokba. Az energiahatékonyság növelése és az energiatárolás problémáinak megoldása egyre inkább kiforrott, de a magas kiépítési költség és a helyigényesség még mindig egy olyan jelentős témakör, ami miatt a különböző kormányok nem ritkán zárkóznak el az átállástól.
Jó hír, hogy nagy esély van viszont arra, hogy néhány éven belül az eddigi tendencia alapján sikerül megtalálni a módját egy olyan kompakt és olcsó, mégis hatákony napelem gyártásának, amellyel aztán teljesen kiválthatóak lesznek a fosszilis energiaforrásaink.
Végülis kijelenthetjük, hogy a napsütés, ha kellemetlen is néha a boltból, az egyetemről vagy az irodából hazafelé menet, a napelemekkel együtt hozzájárul egy tisztább, zöldebb világ megteremtéséhez.
Ha nem bírod a napot:
Kovács Krisztián
