A felgyorsult világunkban, a vírusként terjedő pár másodperces videók és tartalmak uralkodása alatt, hajlamosak vagyunk a világba feledkezve órákat eltölteni telefonunk képernyője felett. Azonban a humoros megnyilvánulásokon túl, az ismeretterjesztő tartalmak is szép számmal készülnek és virágoznak. Így találtam rá arra az igen ritka neurológiai betegségre, melyre gyógyír jelenleg nem létezik, s igen csekély információval is rendelkezünk róla. Félelmetessége és egyben misztikuma abban a tényben rejlik, hogy az egyén keze (ritkább esetben a lába) önálló életre kel…
Az AHS:
Az AHS, azaz alien hand syndrome egy olyan ritkán előforduló, súlyos neurológiai rendellenesség, melynek során az egyén úgy érzi, elvesztette az irányítást a saját keze felett. A kéz egyedülálló viselkedése azt a látszatot keltheti, hogy a kéz nem is az érintett egyénhez tartozik. Olyan, mintha önálló életre kelt volna, saját akarata szerint cselekedne…
Az érintett végtag képes a páciens akarata ellenére különféle cselekvéseket végrehajtani. Illetve gyakran előfordul, hogy kapcsolatba lép különféle, környezetében megtalálható dolgokkal, tárgyakkal, emberekkel, természetesen az érintett akarata ellenére.
Tovább nehezíti gazdájának életét azzal, hogy a másik kézzel végzett tevékenységeket is képes akadályozni vagy képes beleavatkozni. Ezt agonista apraxiának nevezzük, ami ellentétes mozgási zavart jelenti. A funkcionális és az idegen kéz egy időben való használatakor jelenik meg általában ez a zavar. Könnyen belátható, hogy ez a kellemetlen jelenség nagyban tovább nehezítheti a mindennapi teendők elvégzést. Képes felborítani a teljes napi rutint azzal, hogy például az öltözködésben akadályozza meg a pácienst a tulajdon keze.
Az idegen kéz mozdulatai azonban bármennyire is hirtelenek és nem tudatosak, mégis céltudatosság jellemzi őket. Például egy tárgyat fog meg, mellyel különféle feladatokat hajt végre.
Az idegenkéz-szindróma általában a kezeket érinti, azok közül is leginkább a bal kézen, vagy épp a nem domináns kézen fejti ki hatalmát.
Hogy lehet ezt feldolgozni?
Az első rémület, az első zavarba ejtő pillanat után gyakran megfigyelhető, hogy a betegek próbálnak magyarázatot keresni az irányíthatatlan végtag viselkedésére. Számos esetben számolnak be róla, hogy a páciensek beszélnek a kezükkel, vagy épp úgy gondolják, hogy egy másik lény mozgatja az elvadult kezet. Bármennyire is nem érzik maguk irányítása alatt az érintett végtagot, mégis teljes mértékben tisztában vannak vele a betegek, hogy az ördögi kéz vagy láb hozzájuk tartozik.
A rendellenesség felfedezése előtt azt gondolták, valamiféle átok vagy igézés áldozataivá váltak, így gyakran magára az ördögre vagy gonosz démonokra gyanakodtak.
Mi az oka?
A pontos oka az AHS-nek nem ismert, azonban vannak elképzelhető esetek, melyek felelhetnek a szindróma kialakulásáért. Ilyenek lehetnek az agy különféle szegmentumainak sérülései, melyek közé tartozhat a két agyfélteket összekötő corpus callosum (kéregtest) sérülése. A kéregtest sérülése esetén az agyban sérül a jobb és bal agyfélteke kapcsolata, zavart szenved a mozgások összerendezésének képessége, illetve az akaratlan mozgások akadályozása is. Így megfigyelték, hogy ilyen sérülés esetén előfordul, hogy a kezek ellentétes mozdulatokat végeznek. Például ameddig az egyik begombolja az inget, addig a másik kigombolja azt.
Hasonló tüneteket produkál az a sérülés is, mikor az agy frontális lebenyének mediális része sérül. Ilyenkor képtelenné válik az agy meggátolni az akaratlan mozgásokat.
Az idegen érzés kialakulását általában okozhatja a parietális lebeny sérülése, mely a fontos érzés feldolgozási központ szerepét tölt be az agyban.
Azonban a rendellenesség leginkább akkor jelenik meg, ha az agyféltekéket elválasztják egymástól. Erre extrém epilepszia miatt lehet szükség. Továbbá egyéb agyi műtét, stroke, fertőzés, daganat, verőértágulat is előidézheti a rémületet keltő tüneteket.
Megfigyeléseik során észrevették, hogy a Parkinson-kórral sokszor összetévesztett Corticobasalis degeneráció, gyógyíthatatlan betegség késői szakaszában is felfedezhető a dr. Strangelove syndrome. Még a Creutzfeldt-Jakob kór tünetei között is felfedezhető volt a rendellenesség.
Extrém esetek és hollywoodi sztársága:
Bár általában nem okoz közvetlen életveszélyt, azonban még sem szabad alábecsülni ezt a ritka szindrómát. Ugyanis számoltak már be olyan esetekről, mikor egy páciens arra ébredt, hogy saját keze fojtogatásától az életveszély fenyegeti. Egy kellemetlenebb extrém esetnek számított az is, mikor az irányíthatatlan kéz önkielégítési mozdulatsorokat kezdett folytatni egy nyilvános helyen. Sokszor olyan elképzelhetetlenül extrémnek és lehetetlennek tűnnek ezek a történetek, mintha csak egy hollywoodi film forgatókönyvéből származnának.
Bármennyire is hihetetlen, a betegség a filmcsillagok paradicsomát is megjárta, ahol számos filmben megjelent már. Elsőként a „Mad Love” című alkotásban, 1935-ben bukkant fel, majd később debütált még az „Evil Dead” horrorvígjáték-széria második részében, illetve a filmvásznakon kívül Ray Bradbury is életre keltette a szindrómát „Fever Dream” című novellájában.
Leghíresebb felbukkanása az 1964-es Stanley Kubrick filmjében volt, mely a Dr. Strangelove címet kapta. Ezért is hívják másnéven Dr. Strangelove szindrómának a betegséget, mivel a film toronymagasan megdobta az AHS ismertségét.
Konklúzió:
Az idegenkéz-szindróma egy igen ritka neurológiai rendellenesség, melynek következtében a páciensek úgy érzik, elvesztették az érintett kezük felett az uralmat. A „vad kéz” céltudatos mozgásokat végez gazdája akaratának ellenére. Ilyen tevékenység lehet például az érintést, megragadás, tépés, ráncigálás. Beszámolnak arról is, hogy a kéz abnormális helyzetet vehet fel vagy épp levitációt végezhet. A rendellenesség okai általában agyi sérülések, különféle agyműtétek lehetnek, azonban igen keveset tudunk az említett szindrómáról.
Extrém esetekben számoltak be arról, hogy a szindrómában szenvedő páciensek közül csöppentek már igen kellemetlen szituációkba, illetve közvetlen életveszélybe is, azonban ezen esetek nem mindennapiak.
Filmek és novellák inspirálójaként elérte azt, hogy világszerte ismeretséget szerezzen és felhívja a figyelmet magára és a tőle szenvedő páciensekre is.
A betegségre jelenleg nem rendelkezünk gyógymóddal, azonban a támogatás ebben az esetben is kulcsfontosságú!
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél hasonló cikkeket olvasni lesd meg ezt is:
