Az emberi test hozzávetőlegesen 30-37 billió sejtből épül fel, ugyanakkor közel 39 billió egysejtűnek nyújt otthont, többségük baktérium, ugyanakkor jelen vannak még archaea-k, gombák, vírusok és protiszták is, ők együttesen alkotják az egészségünk fenntartásához nélkülözhetetlen mikrobiomot.
Az általunk csak bélflóraként ismert állomány, vagyis a bélmikrobiota kifejezés specifikusan a bélrendszerben található mikroorganizmusok összességére utal. Az itt tevékenykedő réteg többek közt segíti az emésztést, a vitamintermelést, szabályozza az immunrendszert, s minimalizálja a bélgyulladás valószínűségét.
A mikrobiom ezzel szemben az emberi testben található összes mikroorganizmus gyűjtőfogalma, melyek nem csupán a bélrendszerben, hanem az egész testben, például a bőrön, a szájban, az orrüregben és más nyálkahártyával borított felületeken is megtalálhatók.
Érdekesség, hogy a mikrobiom sokáig kizárólag kórokozóként volt kezelve, s ez idő alatt a tudományos közösség mindent megtett annak érdekében, hogy minimalizálják az emberi testben fellelhető mikroorganizmusok számát. A huszadik század elején rengeteg antibakteriális készítmény került a piacra – antibiotikumok, fertőtlenítő szerek, szappanok, amik válogatás nélkül irtották az akkoriban még el nem ismert, jótékony baktériumokat is.
Egészen az 1990-es évekig kellett várni azzal, hogy a világ elismerje, hogy a mikrobiom nem csupán kórokozókból áll, hanem nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi egészség fenntartásában. Az egészségügyben elterjedt a holisztikus megközelítés, s belátták, hogy az ember több, mint izolált rendszerek összessége, elfogadott ténnyé vált, hogy testünk egy komplex ökoszisztéma, melynek fontos és el nem hanyagolható része a mikrobiom is.
Az elmúlt években bizonyosságot nyert az is, hogy a mikrobiom kvantitatív értéke mellet, az összetétele is elképesztően fontos, s rengeteg betegség kialakulására lehet hatással. Az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegségek mellett még a mentális betegségek is visszavezethetőek a mikrobiom állapotára.
A mikrobiom egyensúlya elengedhetetlen az egészségünk megőrzése érdekében, viszont hiába a felismerés, a felgyorsult világunk számos tényezője negatívan befolyásolja ezt az idilli állapotot. A helytelen táplálkozás, a töméntelen mennyiségű antibiotikum-használat, a rengeteg stressz és a környezetünkben fellelhető toxinok mind-mind hozzájárulnak a mikrobiom egyensúlyának felborulásához, s egy ún. diszbiózis állapotot idéz elő, mely számos egészségügyi problémához vezethet.
A mikrobiom rombolása egy veszélyes és véges folyamat. Habár a szervezet sokáig kompenzál, s igyekszik megóvni a jótékony mikroorganizmusokat, illetve biztosítani a regenerálódásukat, van az a pont, ahonnan már nincs visszaút, s hiába a probiotikum, a mikrobiom a kihalás szélére kerül, ami rövidesen a beteg halálát jelenti. Az ilyen kritikus állapotú betegek utolsó mentsvára lehet az FMT.
Az FMT (fecal microbiota transplantation), azaz a székletátültetés egy hatékony és innovatív terápiás eljárás, amelyet különösen súlyos állapotú betegeken végeznek. A beavatkozás során egy egészséges donor székletét juttatják be a beteg recipiens bélrendszerébe. Ez az eljárás elsőre groteszknek hathat, viszont elképesztően eredményes, a Clostridium difficile fertőzés kezelésében 90%-os gyógyulási arányt mutatott, miközben a gyógyszeres terápia gyakran hatástalannak bizonyult.
Az FMT eljárást jelenleg is kutatások övezik. Mivel a széklet összetétele egyénenként változik, a megfelelő donor megtalálása egy nehéz és kockázatos feladat, ennek okán szeretnének a kutatók egy olyan alternatív megoldást létrehozni, amely során szintetikusan állíthatnának elő szabványosított mikrobiom készítményeket, ezáltal minimalizálva a székletátültetéssel járó kockázatokat.
Szücs Réka
Olvass tovább!
