Az óceánok, tengerek mélysége, a maga kékes derengésbe tündöklő misztikumával mindig is vonzotta az ember kíváncsiskodó tekintetét. Akárcsak a világegyetem végtelensége, úgy természetes vizeink sötétbe burkolózó mélye is számos felfedezésre váró titkot rejthet. Így a hódító ember alámerült a találgatások és spekulációk halmazába, lesüllyedt a víztömegek frusztráló ismeretlenjébe, hogy felfedezhesse azt, hogy mi rejlik a mélységen túl. Azonban a látottaktól megrémült, megrészegült, felcsigázott embert a felszín felé vezető úton is nehézségek kísérik. Egy olyan kósza árnyék, mely a kellő óvatosság és megfontoltság nélkül átkot szór a felfedezőre, hogy eggyé váljon a mindenség titkaival. Hogy örökké a mélység rabja maradjon.
A mélységben szunnyadó átok:
A keszonbetegséget a legtöbben talán egy búvárbalesetként ismerik, mely súlyos tüneteivel akár örök álmot bocsáthat a mindenségbe forduló szemekre. Azonban a búvárokon kívül ritkábban asztronautákat, vagy nyomás nélküli repülőgépeken dolgozókat is érinthet ez a betegség.
A búvárbaleseteket dekompressziós sérüléseknek nevezzük, melyek közül az egyik legismertebb rendellenesség a már említett keszonbetegség. Mechanizmusa a nyomásváltozással hozható összefüggésbe. A merülő búvárok oxigénpalackjában sűrített levegő található, melyben oxigén és nitrogéngáz kap helyet. A palackban lévő levegő nyomása megegyezik a környezetben mért nyomással. Azonban, ha a búvár az ismeretlen mélyebb rétegeibe veti bele magát, akkor a nagy nyomás hatására a magába szívott nitrogén feloldódik, és felhalmozódik a szervezetében. A felszínre emelkedés folyamatában a nyomás csökkenése miatt a nyomás alól felszabadult nitrogéngáz elhagyja a búvár szervezetének vackát. Azonban, ha a felszínre úszás gyorsabb ütemben történik az ideálisnál, akkor a gyors nyomáscsökkenés hatására a gáz halmazállapotú nitrogén felpüffedve buborékokat képez az erekben, melyek jelenlétére különféle tünetek utalnak.
Ha a búvár a gyors felszínre jutás alatt visszatartja a lélegzetét, szintén súlyos következményekkel nézhet szembe. A gyors nyomáscsökkenés a tüdőt sem kíméli, így az túlságosan felfújódhat. Ettől a léghólyagocskák megrepedhetnek, így a légbuborékok közvetlenül a véráramba kerülve elzárják az egyes testrészekbe vagy szervekbe igyekvő vér útját. Ezt nevezzük gáz embóliának.
Az „átok” tünetei:
A felszínre bukkanó tünetek súlyossága és kivetülésének ideje a nyomásváltozás gyorsaságától és magától a nyomáskülönbségtől függ. Általában a tünetek lassan, fokozatosan jelentkeznek, azonban a búvárok kb. 50%-ánál észleltek már 1 órán belül megmutatkozó tüneteket, még a búvárok 90%-a csak 6 órán belül mutatott tüneteket.
Az első, figyelemfelkeltő jelek elég általános tünetek lesznek, melyeket számtalan betegség előfutáraiként ismerünk. Ilyen tünet lesz a fejfájás, a rossz közérzet, a fáradtság és az étvágytalanság.
A mozgásszervrendszer is érintett lehet, így kevésbe súlyos formájában a karok, a lábak és a hát izmaiban és ízületeiben éles fájdalom keletkezik. A fájdalom gócpontját az érintettek nehezen, vagy egyálltalán nem tudják egy konkrét pontra szűkíteni. A kellemetlen fájdalom intenzitása is elég változó tendenciát mutat. Az első észlelések során lehet enyhe, vagy éppen itt-ott jelentkező, azonban az idő múlásával ez erősödhet vagy akár mozgásra fokozódhat.
A keszonbetegség súlyosabb formájában a központi idegrendszer, a gerincvelő és az agy is érintetté vállhat. Bizsergés, zsibbadások, különféle gyengeségérzések a végtagokban, bénulások fordulhatnak elő, melyek a legsúlyosabb esetben végleges bénuláshoz vagy akár halálhoz is vezethetnek. A riasztó neurológiai tünetek mellett megjelenhetnek aggasztó vegetatív tünetek is, melyek közül a vizelési és székelési képtelenséget, avagy szabályzási nehézséget, illetve a has és hátfájdalmakat említik leggyakrabban.
Az agy érintettségével zavart szenvednek a különféle kognitív funkciók. Például beszédproblémák fordulhatnak elő. Gyakran kialakulhat még erős fejfájás mellett zavartság, kettős látás, szédülés és fülzúgás is. Az eszméletvesztés is előfordulhat, azonban elég ritkán.
A már korábban említett mechanizmus által az erek elzáródnak, illetve a légutakban is akadályt képezhetnek, melyek köhögéshez, légzési nehézségekhez vezethetnek. Ennek súlyos következménye, szövődménye lehet a beálló sokk, illetve az oxigénhiány miatt kialakuló halál. A leírások alapján a sokk és a halál kialakulása ritkának számít, azonban mindenképp óvatosságra és megfelelő körültekintésre inti az olvasót.
A lehetséges következmények:
A betegség súlyos lefolyásánál említésre kerültek stroke szerű tünetek, illetve szövődményként a sokk és a beálló halál állapota is. Így sejthetővé válik, hogy a szövődmények között szerepel a maradandó bénulás és idegrendszeri, véglegesnek tekinthető károsodások, melyek megnehezítik a mindennapi életet. Ezen problémákon kívül előfordulhat az avaszkuláris – avagy másnéven – diszbárikus oszteonekrózis is. A szövődmény leginkább a hosszú idők óta, hivatás-szerűen búvárkodók körében végez pusztító munkát. Az oszteonekrózis következtében a váll és a csípő csontjai elhalnak, melyek kifejezetten kellemetlen fájdalommal és erős mozgáskorlátozottsággal járnak.
Az átoktörés:
A keszonbetegség felbukkanása, illetve az ara utaló jelek azonnali beavatkozás igényét sürgetik. Így amint gyanúba keveredik valaki, akit a mélység átka sújtott, a mentőhívást meg kell ejteni, hogy minél előbb oxigénhez juttassák az illetőt.
Az oxigén adása egy hiperbár oxigénterápia keretein belül történik, ami történetesen egy túlnyomásos kamrát takar, melyben 100%-ban oxigént lélegez be a mélység szökött rabja. A nagy nyomás segítségével a felpüffedt buborékok összenyomódnak, és az oxigén közbenjárásával távoznak a szervezetből. Ezzel egy ütemben csökken a buborékok által kiváltott gyulladás, és a felszabaduló akadályok miatt javul a szövetek oxigén ellátása.
A terápia alatt fontos szabály a sok pihenés és megfelelő mennyiségű folyadékpótlás, mely alkohollal nem helyettesíthető. Ugyanis az alkohol fogyasztása a kezelés ideje alatt a kiszáradás veszélyét jelentősen megnöveli.
Konklúzió:
A keszonbetegség, a misztikus mélység kósza árnya, a nyomásváltozással összefüggő rendellenesség, mely leginkább a búvárok betegsége. A gyorsabb ütemű felszínre igyekvés hatására, az erekben összenyomott nitrogén buborékká fújódik fel, mely akadályt képez a véráramlásban. Továbbá, súlyos esetben, a tüdő túlzott felfújódását és a léghólyagocskák megrepedését eredményezheti. Első észleléskor gyakori tünet lehet a fejfájás, a rossz közérzet, a fáradékonyság és az étvágytalanság, mely tünetek mellé egyéb mozgásszervi fájdalmak, súlyos esetben strokehoz hasonló neurológiai tünetek, ritkán sokk és halál csatlakozhat. A betegség gyanúja azonnali mentőhívást igényel! Habár a források szerint a kialakuló sokk és halál ritka, azonban nem árt óvatosnak lenünk, hogy az átok ne pecsételhesse meg sorsunkat, és ne láncoljon miket örök időkre a mélység mindenségének rabjaivá…
Plessek Marcell
Képek forrása: Pixabay
Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, lesd meg ezt is:
