„Ebben a szem búzában az univerzum és a természeti erők minden törvénye benne foglaltatik. Ő a legnagyobb tanító.” Zarathustra, perzsa tanító szavai az alakor búzáról olyanok, mintha egy földöntúli csodáról beszélne. Ez a fajta búza napjainkban kezdett el újra terjedni a köztudatban, azonban régen nagyon sokat használták, termesztették és fogyasztották. Az alakor az ősbúza, amit a modern gabonák elfeledtettek velünk, de most kezd újra teret nyerni.
Az alakor, másnéven egyszemű búza az egyik, ember által legrégebben termesztett gabonafajta. Neve eredeztethető a német „einkorn”-ból, ami egymagvú-t jelent, de származhat a latin „alacu, -ri” tönkölybúza szóból is. Eredetileg Kis-Ázsiából származik, és sok mai gabonaféle a leszármazottja, ezért is nevezzük ősbúzának. Magyarországon egészen a 19. századig termesztették, a nagyüzemi birtokok kialakulásával tűnt csak el a gazdaságból, csak kevés helyen maradt fenn. Azóta új fajták nemesítésére használják, ezenkívül pedig biogazdálkodásokban kezd újra terjedni.
Ez a búzafajta kifejezetten igénytelen, ellenálló és erős. Visszaszorítja a gyomnövényeket, ellenáll a betegségeknek, kártevőknek és még a szélsőségesen rossz talajban is megterem. Kifejezetten jól bírja a fagyokat és a változékony időjárást, a talaj előkészítése sem igényel különösebb feladatokat. Nincs szüksége védőszerekre vagy műtrágyázásra, így teljesen tiszta és egészséges marad. Ezen felül a vadak sem veszélyeztetik, mivel szára és kalásza erős és szúrós, így a sűrűn nőtt táblákat nem legelik le.
Felhasználása széles skálán mozog. Szalmáját almoláson kívül tetőfedésre és kalap, kosár fonásához is használták. Elterjedt takarmánynövény, főleg lovak és disznók számára, mivel gyarapít, azonban nem okoz elzsírosodást. Emberi fogyasztása is rendkívül ajánlott, kenyértől kezdve kásákon át lepényekig mindenféle étel elkészítésére alkalmas. A belőle készített liszt magas minőségű, sárgás színű. Azon fajták, amelyek az eredeti ősi búza formáját leginkább, legkevesebb nemesítéssel tartották meg, nagyon gazdag beltartalommal bírnak. Magas vitamin- és ásványianyagtartalom jellemző rájuk, gazdagok antioxidánsokban és esszenciális aminosavakban. Növényi rost szintje igen magas, ami könnyen emészthetővé teszi, így egészséges hatást gyakorol az emésztésre. Ugyanúgy magas fehérjetartalmú, mint a legtöbb gabona, azonban a molekulák felépítése más, így a nemesített alakor fajták glutaminsav-tartalma alacsonyabb, mint a tönkölyé vagy búzáé. A bözödi alakor búza fehérjetartalma 14%, aminosav-összetétele sokkal változatosabb, ezzel könnyebben emészhetővé válik és kevesebb allergiás reakciót okoz. Ezen felül nem tartalmaz alfa-gliadint, ami a fehérje egyik összetevője és sok ember számára allergén anyag. Ebből kifolyólag vannak olyan gluténérzékeny személyek, akik számára az alakor búza fogyasztható, a hivatalosan nem gluténmentes gabona.
Termesztése leginkább azért ritkult meg, mert termése kis mennyiségű, a modern fajták sokkal bővebb terményt hoznak, így jobban megéri a termesztésük anyagi szinten. Azonban különlegesen jó csírázóképessége van és folyamatosan újra termelődik, nem kell évente újra vetni. Magyarországon Gyulai Ferenc professzor kutatja az alakort és ő kezdte el visszahozni hazánkba ezt a búzát. A liszt felhasználása sem ismert még túlzottan, de a Pékműhely, a Pipacs és az Artizán pékségek például csak ebből sütik a kenyereket és egyéb péktermékeket.[1]
Stock Csenge
[1] Érdekes infók az őssejtről : https://infozio.wordpress.com/2022/01/18/ossejt-a-gyakorlatban-es-mindennapjainkban/
Képekí:pixabay
