Münchausen-szindrómáról akkor beszélünk, mikor egy beteg hihető történeket és tüneteket talál ki annak érdekében, hogy az orvos és családja betegnek higgye. Nem vehetjük egy kalap alá őket a hipochonderekkel, mivel ők valóban betegek szeretnének lenni, ellenben azokkal akik, pont hogy rettegnek mindenfajta betegségtől és kórokozótól. A helyettesítő Münchausen-szindróma egy, az anyasághoz kapcsolódó pszichiátriai betegség, melynek előfordulása amilyen ritka, legalább annyira érdekes. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja, elengedhetetlen a differenciál diagnosztika, azaz, minden lehetséges és valós testi kórkép kizárása. Mi történik akkor, ha pontos a diagnózis?
Megfigyelhetővé válik, hogy a szülő a gondozásában lévő gyermeknél szándékosan idéz elő betegséget, tüneteket vagy sérülést, hogy aztán orvosi segítséget kérjen, ezáltal a környezetétől elismerést kapva. A veszély legfőképpen innen ered, hogy sok idő telhet el, míg a pszichiátriai zavarra fény derül, ugyanis az ismerősök és a hozzátartozók csak egy gondoskodó, önzetlen anyát látnak mindaddig, míg gyanússá válhat a rendszeres megbetegedése a gyermeknek.
Első körben az orvosnak szúrhat szemet, hogy valami nem stimmel. Kezdetben megnehezítheti a diagnosztikát és a terápiát is, hogy a tünetek nem függnek össze egymással. Emellett, a szülő a túlzó aggodalmaskodása ellenére nem tartja be az orvos utasításait. Olykor az is észrevehető, hogy a szülő kórházban tett látogatása után, a gyermek tünetei felélénkülnek, állapota pedig rosszabbodhat. Végül, akár a laboreredményekből is láthatóak lesznek kemikáliák, esetleg vegyszerek. Hogyan éri el mindezt az anya?
Indokolatlanul, például hányást, hasmenést okozó gyógyszereket adhat a gyermeknek, melyek aztán a tüneteket okozzák. A szindrómában szenvedők a mérgezéses esetektől sem riadnak vissza, ahogyan attól sem, hogy szándékosan fertőzzék meg gyermeküket. Továbbá, megvonhatják az ételt tőlük, ami a hirtelen fogyástól egészen anergiáig fajulhat. Képesek orvosi leleteket hamisítani, emellett van, aki vért vagy cukrot kever a gyerek vizeletmintájába, vagy túlmelegíti a lázmérőt. Ezenfelül, akik ezekhez a módszerekhez képesek folyamodni, sajnos a fizikai bántalmazást is előszeretettel alkalmazhatják.
A felismerés után, még a terápia megkezdése előtt elsődleges az áldozat azonnal biztonságos környezetbe történő helyezése. A kezelésre és a megfelelő eljárásra pedig egy team-munka keretei között fog sor kerülni.
A szindróma kialakulására kockázati tényező lehet, ha a szülőt gyermekkorában elhanyagolták, esetleg bántalmazták, vagy jelenleg úgy érzi, társas kapcsolatai kielégítetlenek, ebből adódóan elszigetelődve érzi magát. A szülőnek nehézséget okozhat a gyermek elengedése, de más pszichiátriai zavar is állhat a háttérben.
Amennyiben megfogott a téma, elárulom nem csak téged, hanem jó pár filmírót is. Így, számos alkotás született ebben a témában, köztük a „Hatodik érzék”, a „Minden minden”, a „Fantomszál”, a „Buborékfiú”, az „Éles tárgyak” és az „Anya gyilkos kincse”. [i]
Kovács Viktória
Olvass tovább! Korunk egyik legsúlyosabb emberjogi kérdése – az abortusz:
[i] https://infozio.wordpress.com/2022/07/28/korunk-egyik-legsulyosabb-emberjogi-kerdese-az-abortusz/
képek: pixabay
