Európában, főleg a nyugati és középső részén mindennapos a húsfogyasztás, sőt a legtöbb ember minden főétkezésbe belecsempészi valamilyen úton módon. Ez azonban nem mindig volt így. Nagymamáinkkal, dédszüleinkkel folytatott beszélgetések során bizony kiderül, hogy heti 2-3 alkalomnál nem került többször hús az ebédbe. A XX. század elejétől egyre nőtt a húsfogyasztásra való igény. Valamelyest ez a jómód jele is volt. Minden háziasszony örült, ha húst tehetett a családi asztalra.
Távol-Keleten a jóléti társadalom közel sem alakult ki annyira, mint felénk, itt Európában. India a streetfood hazája. Teljesen más okból kifolyólag népszerű, mint nálunk. Nem az Amerikából átvett hamburger kultúrának köszönhető, hanem pont, hogy a szegénységnek. India lakosságára jellemző, hogy nem áll rendelkezésükre saját konyha, így az alapban is zsúfolt utcákra különböző kreatív megoldásokkal fűszerezett bódékkal állnak ki, és biztosítanak étkezési lehetőséget a lakosoknak. Az indiai gasztronómia a vegán konyhát is rengetegszer inspirálja, ami nem véletlen, hiszen számtalan olyan hagyományos ételük van, aminek eredeti receptje is teljesen állati eredetű termékektől mentes.
Személyes kedvencem a vöröslencse dahl. Igazi egészség bombáról van szó. Telis-tele fehérjével és a szervezet számára szuper értékes fűszerekkel. Jellemzően naan kenyérrel tálalják, de rizzsel is kiváló!
Egy nagyon különleges Európában talán kevésbé ismert, de Indiában annál népszerűbb étel a chole bhature. Ez egy csicseriborsó alapú étel, amit nem szokványos kinézetű sült kenyérrel tálalnak. Elengedhetetlen hozzá maga a masala, ami hagymából, paradicsomból, zöld chiliből, fokhagymából és gyömbérből készül. Fűszerek közül pedig a tipikus indiai fűszerekre van szükség: köménymag, babérlevél, fahéj, feketebors, zöld kardamom, szegfűszeg. Miután olajon őket óvatosan megpirítottuk, az aromájukat kinyertük és a masalával összeforgattuk, kurkuma, chili, koriander port adunk a masszához. Főtt csicseriborsó a végén kerül bele, és az említett különleges, belül üreges kenyérrel tálalható.
A chaat egy krumpli alapú indiai fogás. Elengedhetetlen hozzá a chaat masala, aminek beszerzése a magyar boltokban nehézkesnek bizonyulhat, azonban akár otthon is pikk-pakk összekeverhető. Szükség lesz hozzá kurkumára, édesköményre, korianderre, szárított mentára, sóra, feketeborsra, gyömbér-, chiliporra. Több variációja is ismert az ételnek, elkészítési módtól függően.
Az basket chaat specialitása, hogy reszelt burgonyából, keményítőből és fűszerekből készült kosárba kerül bele a burgonyás, csicseriborsós chaat.
A földimogyorós változatban a pörkölt mogyorót az olajon aromásra pirított fűszerekhez adjuk, majd egyszerűen összekeverjük a többi hozzávalóval.
A ragda lényege, hogy a zöld chutney hozzávalóin kívül kevés olajon melegítünk mindent össze, ameddig a csicseriborsó és a burgonya fő. A ragu jellegű ételt zöld chutney-vel, tamarival, friss hagymával, reszelt répával és paradicsommal, chili-, kömény porral megszórva tálaljuk.
Igaz, a sok húsmentes étel a kisebb jólétre, valamint vallási okokra vezethető vissza, de ízviláguk isteni, valamint általában az egészségünknek sem árt, sőt a testünknek nagyon hasznos fűszernövényeket talán a világon ők használják legjobban.
A „Növényi alapú táplálkozásról nem csak vegánoknak” című rovat XIV. részét olvastad. Kíváncsi vagy az előzőre is?
Szerb Kata[1]
[1] https://infozio.wordpress.com/2022/05/31/feherje-mi-lesz-az-esszencialis-aminosavakkal-vegankent/
