Vérző sebbel, végtaggal kerüljük a nyílt vizeket! Ugye te is hallottad már ezt a tézist, miszerint a cápák több kilométerről is képesek kiszagolni akár egyetlen csepp vért? Veszélyes lehet a női búvárok számára, ha éppen periódusuknál járnak?
Jó hír, hogy egy kísérlet erre rácáfolt, melyet Mark Rober és csapata végzett. Szörfdeszkára erősített zsákokat vittek a Karib-tengerre, ahol hemzsegnek a cápák. Mit tettek a zsákokba? Tehénvért, halolajat és vizeletet, melyeket aztán a tengerbe öntöttek. Hatalmas területen, fél óra alatt szórták szét a zsákokat, mire vendégeik is megjelentek. Terepszemle céljából érkeztek, azonban egyik zsák sem különösképpen hatotta meg őket, a véres szakaszok felderítése is csak 20 perc után következett be. Tény továbbá, hogy igen könnyen megérzik a vérszagot, a kísérletben ugyanis azt is megfigyelték, mi történik, ha cápákkal teli medencébe csepegtetik a vérüket. A cápák egyből kiszagolták, ám ez semmiféle agressziót nem váltott ki belőlük, így Mark és csapata a kísérlet végén együtt pancsolhatott a ragadozókkal.
Evezzünk kicsit komolyabb vizekre.
A globális felmelegedés egyenes arányosságot mutat a növekvő cápatámadásokkal. Hogy miért? A klímaváltozásnak köszönhetően a partok vizei is egyre melegebbek, de nem csak a partoké, hanem a mélyebb részek is. Így a cápák nyílt vize és a fürdőzők szakasza között a melegedő víz egy hidat képez, melyen át a cápák felderíthetik a melegebb partszakaszokat. Megfigyelték, hogy az a három cápa faj, amely bizonyítottan embert is ölt, különösen érzékeny a víz hőmérsékletváltozására.
Nem csak a cápa az egyetlen faj, amely követi a meleget, hanem számos halfajta is, melyek a cápák táplálékát képezik. Ezáltal kénytelenek őket is követni, ha jól akarnak lakni.
Egy 2020-as adat szerint, Ausztráliában 86 éve nem halt meg annyi ember cápatámadásban, mint ebben az évben. Ezt elősegíti, hogy Ausztrália délkeleti része a globális átlagnál négyszer gyorsabban melegszik, ezáltal savasodik is, ami hatással van az ökoszisztémára, és amihez az állatok kénytelenek alkalmazkodni.
A cápatámadások gyakoriságával ellentétben, a lehalászás következtében a cápák száma radikálisan csökken. A halászás eredményeképpen bizonyos területekről hatalmas mennyiségű haltól fosztják meg a tengert, így a cápáknak nem marad elég táplálékuk. Emellett, mondanom sem kell, hogy a halászhálók rájuk is nagy veszélyt jelentenek, akár csak a teknősökre.
Paradox gondolat, hogy az egészséges táplálkozásban igencsak propagáljuk a halfogyasztást – különösen a tengeri fajtákat – az omega zsírsav bevitel szempontjából.
Hol lehet az arany középút? [i]
Kovács Viktória
A Cápatámadások I. részéről itt olvashatsz:
[i] https://infozio.wordpress.com/2022/05/03/capatamadasok-i-valoban-jogos-a-felelmunk/
képek: pixabay
