A vegetáriánus és vegán étrend jövőképéről talán több sejtésünk van, mint múltjáról. Valószínűleg nem is gondolnánk, hogy milyen messzire nyúlik vissza az időben, és a történelem hány ikonikusabbnál ikonikusabb alakja követte a húsmentes táplálkozás valamely irányzatát. A „Növényi alapú táplálkozásról nem csak vegánoknak” című rovat XII. rész pontosan ezt foglalja össze.
A vegetáriánus étrendet már Kr. e. 6. században is követték, bár ekkor nagyrészt még csak vallási okokból. Pitagorasz (Kr. e. 570 – Kr. e. 495) lehetett az első etikai vegetáriánus. Az Ő életmódja egészen a 19. századig inspirált a vegetáriánus táplálkozás követésére számos ismert személyt, mint például Leonardo da Vinci-t (1452-1519) vagy a felvilágosodás korának (17-18. század) jelentős alakjai közül Tyron-t, Rousseau-t, Voltaire-t és Wesley-t, illetve a 19. század második felében született Albert Einstein-t.
Európában a feljegyzések alapján a középkorban lényegében eltűnt ez a táplálkozási irányzat, majd 1847-ben, Angliában megalakult az első vegetáriánus társaság. Néhány éven belül Amerikában és Németországban is létrejöttek helyi szervezetek. 1908-ban alakult meg az első Vegán Társaság Leicester-ben, az Egyesült Királyságban.
Egészen az 1800-1900-as évekig kell visszatekerni az idő kerekét, hogy olyan ételek megalkotásának időpontjához érjünk, mint a müzli, a kukoricapehely, vagy a teljeskiőrlésű kenyér. Végül, de nem utolsó sorban a szívemnek legkedvesebb, pedig egy, a 20. században forradalmasított folyamat, ami nem elhanyagolható a vegán populáció számára, hiszen a mogyoróvaj készítésének procedúrájáról van szó, amiért rajtam kívül biztosan sokan mások is nagyon-nagyon hálásak vagytok.
A vegetáriánus táplálkozás, és ennek jól ismert vegán (minden állati eredetű terméket mellőz) alfaja egyre nagyobb követőtáborral bír. Ma Indiában él a legtöbb vegetáriánus, ennek hátterében vallási okok állnak. A tanulmányban leírtak alapján a vegetáriánus étrendet követők 10%-a vegán, azonban a növényi alapú táplálkozást folytatók száma gyorsabban nő napjainkban, mint a vegetáriánusoké. Bizalomgerjesztő, hogy a nyugati országokban is bizonyítottan kisebb a húsfogyasztás az elmúlt években. Németországban 10%-kal csökkent a húsfogyasztás az elmúlt 30 évben, azonban sajnálatos módon az Egyesült Államokban még mindig növekvő értékeket mutat ez a szám. A tanulmány kiemeli a tudatosság fontosságát. Leírja, hogy a vegetáriánus étrend „veszélyei” azokat fenyegetik igazán, akik nem egészségügyi okokból, hanem állatvédelmi, ökológiai, vallási, vagy egyéb megfontolásból hagytak fel a húsfogyasztással. Ez arra vezethető vissza, hogy rájuk jellemzőbb, hogy az ételekből egyszerűen kihagyják a húst, azon egyének, akik egészségügyi megfontolásból váltak a vegetáriánus táplálkozás követőivé, pedig jellemzően ügyelnek a különböző tápanyagok pótlására is.
A vegetarianizmus jövőképe a tanulmány alapján igen pozitív. 4 fő gondolattal támasztják ezt alá:
- Etikai, vallási, morális, spirituális okok: egyre több ember szeretné mellőzni az állatok szenvedését.
- Ökológiai, politikai, gazdasági okok: a Föld pusztításának, és a klímaváltozásnak megállítása.
- Egészségügyi és higiéniai okok: számos betegség megelőzhető vegetáriánus étrenddel.
- Fenntarthatósági és béke okok: az életminőséget, önmagukkal szembeni felelősséget egyre több ember igyekszik összekapcsolni a gyermekei és későbbi generációk élete iránt érzett felelősséggel.
A pozitív zárás érdekében egy idézet erejéig ismét visszaugrok a korábbi évezredbe. Einstein hozzáállása az új dolgokhoz rettentően szimpatikus számomra, és a vegetáriánus / vegán életmódra is könnyen átvihető.
“For the weak it is the unattainable, for the scared it is the unknown, for the brave it is the opportunity.” -Albert Einstein
Szerb Katalin
