Hogyan jut el odáig egy hallgató, hogy 300-350 ember előtt beszéljen a Gólyatáborban, és szinte az összes ETK-s eseményen ott legyen? Ki Ő, aki a mikrofon mögött áll? A hangját már Te is biztosan hallottad Kum Dominiknak.
Kedves Dominik!
Az ETK egy igazán meghatározó karakterévé sikerült kinőnöd magad az elmúlt néhány évben. Gondolom ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a Hallgatói Önkormányzatnál tevékenykedsz. Mesélnél arról, hogyan kerültél a HÖK csapatába?
Először hostess-ként kezdtem dolgozni az egyetemen. Például ruhatárban voltam eseményen, vendégeket kísértem körbe adott rendezvényeken, ahogy ezt Veled is tettem Kata anno a nyíltnapon. Az első évemben részt vettem a Pécsi Egyetemi Napok diákrektor választásán, amiben az új hallgatóknak sajnos már nem lehetett részük a járvány időszak miatt, de számomra nagyon meghatározó volt.
A következő periódust a speaker-kedés jelentette. Először egy Gólyaavatóra kértek fel. Tényleg el sem tudom mondani, mennyire óriási dolog volt ez nekem.
Referensi „karrierem” később kezdődött. Először IT-s voltam, most pedig éppen új vizekre evezek és a HR-koordinátori pozíciót töltöm be. A váltásnak csupán az áll a hátterében, hogy szerettem volna a hallgatósággal karöltve valami nagyot alkotni, és kicsit többet beleadni a HÖK-be magamból.
Jelenleg pontosan mi a munkaköröd? Milyen ügyes-bajos dolgokkal kereshetnek Téged hallgató társaid?
HR-koordinátorként én fogom össze lényegében az ETK hostess-eit, ami én is voltam hallgató létem kezdetén.
Azokat a hallgatókat várjuk a Hostess meghallgatásokra, akik szívesen dolgoznának egyetemi rendezvényeken, de ha éppen nincs meghallgatás kiírva, akkor is lehet nekem írni és megbeszéljük a részleteket.
Ezen felül, pedig 6 éve vagyok az Egészségtudományi Kar hallgatója, így megéltem már egyet s mást, szóval szinte bármivel lehet hozzám fordulni, segítek, amiben csak tudok!
Ki tudnál emelni 1 dolgot a munkádból és magából az egyetemi létedből, amit legjobban szeretsz?
Igazából az egyetemi létben azt szeretem legjobban, ami a munkámmal jár. Igaz, nem a referensi pozíciómmal kapcsolatos, de amikor speaker vagyok egy rendezvényen, én beszélek Ti pedig nevettek, na az valami fenomenális!
Azért bevallom, ez nem mindig ment ilyen könnyen. Az első rendezvényen, amire felkértek, úgy érkeztem, hogy előre megírtam a szövegeket, kitaláltam a poénokat. Ez annyira ment „jól”, hogy elkezdett a HÖK akkori vezetősége inkább itallal kínálni, hogy oldódjak kicsit, így mentették a menthetőt. Azóta már szerencsére nem is izgulok színpadra lépés előtt, és csak magamat hozom.
Mit gondolsz, a későbbiekben hasznát fogod venni a HÖK-nél szerzett tapasztalatoknak? Nyugodt szívvel ajánlanád a hallgatóknak, hogy jelentkezzenek a megüresedett pozíciókra?
Abszolút! Teljes mértékben ajánlom, és nagyon-nagyon hasznos lesz nekem is, ebben biztos vagyok. Csapatban dolgozni sosem egyszerű. Mindig vannak konfliktusok, így a kommunikációs skill-ek az évek alatt rengeteget fejlődtek. Valamint az sem elhanyagolható, hogy nem riaszt meg az, ha a ranglétrán nálam jóval feljebb álló személlyel kell beszélnem, együtt dolgoznom.
Tőled hallottam először, hogy „Azt mondják, az egyetemi évek a legszebbek. Miért ne tartson 4 év helyett 6-ig?”. Vannak hasonló mondatok az életedben, amik átsegítenek a mindennapok nehézségein?
Még akkor, amikor én voltam nyílt napon pre gólyaként, Radnai Adjunktus Úr előre mondta, hogy nem kell elkeseredni, ha egy zh, vizsga nem sikerül, vagy esetleg még csúszunk is. Ez meg is történt velem néhányszor, de nem dőlt össze még egyszer sem a Világ. Ugyan úgy süt a Nap szól a zene, akkor is, ha nem, hiszen minden fejben dől el. Ez valamelyest talán mottómnak is tekinthető, és azért, hogy sose felejtsem el, szorgalmasan hordom a napszemüvegem.
Szerb Katalin
