A láz szó hallatán, azt hihetnénk, ez is a lázas állapotok egyik fajtájához tartozik. Ez tulajdonképpen igaz is, ám a Q-láz nevű betegség nem csupán az emelkedett testhőt takarja, hanem a zoonózis egyik típusát.
A zoonózis alatt az állatokról emberekre terjedő betegségeket értjük. Ugyanígy ezt a betegséget is az állatok hordozzák, legfőképpen az emlősök, mint a kutya, macska, nyulak, bárányok, kecskék, lovak és rágcsálók, de terjeszthetik a madarak és a kullancsok is. A betegséget az 1930-as években írták le először, amikor járvány tört ki a brisbane-i vágóhídon. A kimutatott vírus természetesen nevet is kapott, Coxiella burnetti. Érdekes, hogy az érintett állat nem köztigazdaként szerepel, – mint a toxoplazmózisnál a macska -, hanem sokszor ő maga is betegséget produkál.
Megfertőződni a beteg állat testnedveivel, húsával, tejével, szőrével, ürülékével vagy annak porával lehet. Így a pasztörizálatlan tejtermékek, házi készítésű húsok, sajtok kiemelt szerepet kapnak. Sajnos a vírus fertőzőképessége igen magas intenzitású, ami azt jelenti, hogy ha beteg állattal találkozunk, a benne lévő vírus igen nagy eséllyel kerül bőrünkbe, tápcsatornánkba, nyálka- és kötőhártyánkba, sőt be is lélegezhetjük, így könnyen válhatunk mi is fertőzöttekké. A rossz hír az, hogy az állatnak szerológiailag nem feltétlenül kell betegnek lennie ahhoz, hogy megfertőzze az embert. Jó hír viszont, hogy a betegség emberről emberre igen ritkán, főként magzatvízből, vérátömlesztéskor vagy szexuális úton terjed. Ugyanakkor izzadsággal is átadható, azonban ha nem érintkezünk a fertőzött személlyel vagy annak ruháival, a betegség szinte teljesen kivédhető.
Honnan tudjuk, hogy Q-lázban szenvedünk?
A vírus lappangási ideje általában 2-6 hét. Ezután a leggyakoribb tünet a verejtékezés, ízületi fájdalom, hányás, köhögés, fejfájás és természetesen a magas láz. A legtöbb esetben a panaszok influenzaszerűek lehetnek, ami megnehezíti az orvos számára a helyes diagnózist. Pont ezen tünetek miatt, sokan orvoshoz sem fordulnak, mert úgy vélik egy egyszerű influenzával van dolguk. Amennyiben sikerült azonosítani a betegséget, ugyan hiába vírusról van szó, atípusos kórokozóra ható antibiotikummal is célzottan kezelhető.
Amellett, hogy igen fertőzőképes kórokozóval van dolgunk, ellenállóképessége is igen elképesztő, ugyanis jól tűri a kiszáradást, de még a pasztörizálást is, továbbá ellenáll a formalinnak és az alacsony ph-nak. Ürülékben két évig is fertőzőképes marad. Elpusztítani csak akkor lehet, ha egy órán át 90 fokon, vagy egy percig 70 százalékos alkohollal kezeljük, a ruhákat pedig harminc percig 2%-os mosószódában forraljuk.
A Coxielláról azt kell még tudni, hogy nem tenyésző kórokozó, így a vérvétel sem tudja kimutatni, ami ismételten megnehezíti a diagnosztikát, így az csak utólag, ellenanyag vizsgálattal állítható fel.
Akik csökkent immunitással rendelkeznek, szívérrendszeri betegségben szenvednek, vagy műbillentyűt viselnek, rájuk fokozottan kell vigyázni, hiszen ők még inkább hajlamosak arra, hogy akut vagy krónikus Q-lázban betegedjenek meg. Így számukra marad a megelőzés fontossága a szövődmények elkerülése érdekében. Ez vonatkozik a higiénés- és munkavédelmi előírások betartására, valamint a por- és cseppfertőzés megelőzésére.[i]
Kovács Viktória
Mi okozhat még lázat a nők körében?
[i] https://infozio.wordpress.com/2022/01/12/amire-anya-figyelmeztetett-a-toxikus-sokk-szindroma/
képek: pixabay