Az idei tavasz meghozta nekünk a nagysikerű Bridgerton család második évadát a Netflix műsorára. Bár legnagyobb bánatunkra Simon Basset-et, Hastings hercegét nélkülöznünk kell az új szériában, drámai jelenetekből ezúttal sincs hiány. Fény derül például arra is, hogyan vesztette életét Edmund Bridgerton, a család feje. A néhai vikomt saját kertjében egy aprócska méh végzetes csípésének áldozata lett. A Julian Quinn romantikus regénye alapján készült sikersorozat első évadában is már többször visszaköszön a méh, mint az elveszített, szeretett családfő emlékének szimbóluma. A nyitó- és zárójelenet képkockáin egyaránt Bridgertonék ajtaja körül döngicsélő méhet figyelhetünk meg, valamint érdekesség, hogy a hetedik epizódban például a szemfülesek kiszúrhatják, hogy Benedict Bridgerton inggallérját is méh hímzés ékesíti, apja emlékét őrizve.
Azonban a vikomt váratlan tragédiája sajnos nem csupán az írónő élénk fantáziájának szüleménye, a méh, illetve darázscsípés a valóságban is lehet végzetes, ha nem figyelünk oda eléggé.
Amikor valakit megcsíp egy rovar a csípés során méreganyag kerül a szervezetébe, ami azonnal helyi reakciót, akut gyulladást vált ki. Bár a csípés helyével egybefüggő területen képződő piros, fájdalmas duzzanat okoz némi kellemetlenséget, veszélyt egyáltalán nem jelent. Antihisztamint tartalmazó, viszketést és gyulladást csökkentő kenőcsöt alkalmazva, hűsítve vagy esetleg házi praktikákhoz nyúlva, a jó öreg paradicsomot, vöröshagymát vagy petrezselymet bevetve hamar elmúlik.
A gond akkor van, ha a csípést követő 30 percen belül életveszélyes allergiás reakció, az úgynevezett anafilaxia következik be. Az elsőre is ijesztően hangzó anafilaxia az allergia legsúlyosabb formája. Generalizált, azaz az egész test területét egyszerre érintő heves allergiás reakció. Immunrendszerünk allergént felismerő sejtjei az egész szervezetben megtalálhatók, így az allergén a vérkeringéssel pillanatok alatt eljut bárhová hirtelen, váratlan túlérzékenységet kiváltva. A generalizált allergia feltétele, hogy a szervezet korábban már találkozzon az allergénnel, ezzel megindítva a szenzibilizáció/érzékennyé válás folyamatát, ami akár tünetmentesen is végbemehet. Ezt követően a vérben már jelen lesznek az allergénnel szemben termelt ellenanyagok.
A súlyos allergiás reakció leggyakoribb megnyilvánulási formái lehetnek az erős hasi görcsök, hasmenés, hányás, testszerte megjelenő csalánkiütés, sápadtság, szédülés, ájulásérzés, száj- és szemduzzanat, köhögés, nyelési zavar, torokszorító érzés, nehézlégzés, eszméletvesztés. Fontos, hogyha valakin a méhcsípés utáni fél órában jelentkezik bármelyik a fent felsorolt tünetek közül, az azonnali sürgősségi ellátásra szorul, mentő hívása nélkülözhetetlen.
Akik tudják magukról, hogy allergiásak a méh csípésére az esetleges vészhelyzet esetére maguknál kell, hogy hordjanak egy úgynevezett autoinjektort, más néven önbelövő tollat, hiszen a csípés észlelése után amilyen gyorsan csak lehet adrenalin injekció beadása szükséges a combizomzatba.
A helyzetet megnehezíti, hogy egyelőre olyan teszt még nem létezik, ami előre kimutatná az allergiát, az első ilyen esetig senki sem tudhatja, hogy veszélyben van-e, ezért fontos tisztában lenni a teendőkkel, hogy pánik helyett gyorsan cselekedni tudjunk, ha szükséges.
Szabó Johanna
[1]Az allergia témakörének kapcsán érdemes elolvasni a következni cikket is:
