A felnőtteknek szóló kifestőkönyvek az elmúlt években egyre keresettebbé és népszerűbbé váltak világszerte. A színezők trendjének egyik úttörője Johanna Basford, skót illusztrátor, akinek kézzel rajzolt, fekete-fehér illusztrációi közül a „Titkos kert” című kifestőkönyv indította el a sikerességét ezen a piacon.
Bizonyára mindenki hallott már a jobb agyféltekés rajzolás technikájáról, ami Betty Edwards amerikai kineziológus nevéhez kapcsolódik és elsősorban stresszhelyzetek oldására szolgál. Hasonló elven működik a színezés is. A két agyféltekénk közül a jobb oldali tekinthető a kreatívnak, művészinek. Leginkább nonverbális, időtlen és képekben gondolkozó, a színezés folyamatának nagy része alatt ő dolgozik. A bal agyféltekére jellemző a racionális, logikus gondolkodás, ami csupán a színek megválasztásakor kell, hogy munkába álljon. A jobb agyfélteke fokozott működése relaxált állapotot eredményez. Ilyenkor csökken a pulzus és a vérnyomás, valamint a kortizol, adrenalin, noradrenalin, azaz a stresszhormonjaink szintje is. Csökken az amygdala aktivitás, ezen agyterület működése nagyban összefügg a stresszel. A stresszoldás folyamatát segíti, hogy amikor a színezésre összpontosítunk, nem adunk teret feszültséget okozó gondolataink, érzéseink és benyomásaink számára.
Amikor szabadon, önállóan alkotunk valamit, az teljes mértékben tükrözi az aktuális belső pszichés tartalmakat, érzelmeket, gondolatokat. Ezzel szemben, a színezés esetén már egy előre megrajzolt minta kerül elénk. Ez egyfelől segíthet megtanítani minket keretek között mozogni és határokon belül maradni, másfelől az előre elkészített keret megtöltése színekkel biztonságot nyújt, pontosságot és precizitást igényel. A megfelelő színek megválasztása, előre megtervezése igencsak igénybe veszi a fantáziát és a szépérzéket. Amikor pedig a fekete körvonalak az általunk megtervezett módon megtelnek élénk színekkel a két kezünk munkája által, az nagy örömet okoz.
A különböző színek nagyfokú érzelmi hatásokkal rendelkeznek. A színterápiával és azzal, hogy a színek hogyan hatnak élettani paramétereinkre csak az utóbbi évtizedekben kezdtek el részletesebben foglalkozni. Megfigyelték, hogy a vörös sugárzás például stimuláló hatású, míg az ultraibolya sugárzásnak teljesítményfokozó hatása van. A színek sugárzása olyan fontos területekre is kihat, mint a vízháztartás, cukoranyagcsere, köztiagy, agyalapi mirigy, a vér összetétele, a hormonanyagcsere, a májanyagcsere és a vegetatív idegrendszer.
Hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek a mandalák örvendenek. Az indiai kultúrában a mandala kört jelent. Ez egy középpontból induló, kifelé áradó absztrakt minta. Carl Gustav Jung, svájci pszichiáter Mandala című könyvében arról ír, hogy ezek az alakzatok segítenek kiegyensúlyozni a psziché rendellenességeit, hiszen a minták mind a középpontba vezetnek, ezzel szabályos és egységes képet alkotnak.
A színezés élményével szorosan összefonódó jelenség a flow. A szó eredetileg folyást, áramlást, lebegést jelent. Már csak kimondva is mindenféleképpen pozitív érzeteket kapcsolunk hozzá. Csíkszentmihályi Mihály „Flow” című könyvének megjelenésével a kifejezés pszichológiai fogalommá vált. Tulajdonképpen elménk működésének egy olyan állapotát jelenti, amikor teljesen elmerülünk abban, amit éppen csinálunk. Az ember ilyenkor feltöltődik energiával, teljes lényével részt vesz az adott folyamatban, 100%-osan átadja magát neki, és ami a legfontosabb, örömét leli benne.
Saját elhatározásunkból ülünk le az asztalhoz a színező fölé, és saját magunk szabjuk meg, hogy mennyi időt szeretnénk szánni rá. „ Ezt a kis időt most magamra szánom, mert úgy érzem szükségem van rá.” Szóval ez lehet akár egyfajta önjutalmazás is. Egy olyan meditatív munka, ami nem jelent nagy kihívást, hiszen egy monoton és elképesztően egyszerű technika. A maga egyszerűségével azonban remek kikapcsolódást és relaxációt biztosító folyamat, amibe időnként beletemethetjük magunkat, amikor úgy érezzük muszáj egy kicsit kiszakadni a szürke hétköznapok stresszel és aggodalmakkal teli mókuskerekéből. Van egy kis nosztalgikus hangulata is, egy kicsit újra átélhetjük a gyerekkori önfeledt alkotás örömét. Ha pedig már belekezdünk egy minta kitöltésébe, az az egész kép befejezésére fog ösztönözni, a végén, az elkészült műre nézve pedig eláraszt majd az elégedettség és büszkeség meleg érzése.
Szabó Johanna
[1]A már emlegetett különleges flow érzésről a következő cikkben részletesebben olvashatsz:
