2019 szeptemberében adta ki az MDOSZ a hivatalos állásfoglalását a növényi alapú táplálkozás tekintetében. Úgy gondolom, az már magában nagy siker, hogy az állati alapanyagokat kizáró táplálkozási forma akkora teret hódított magának hazánkban is, hogy a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének állást „kelljen” foglalnia a témában.
Kiemelném, hogy egy nagyon összeszedett, sok szakirodalmat felhasználó tanulmányról van szó, azonban mégis kissé „óvatosnak” érzem. Tény, hogy magyar adatok nemigen állnak rendelkezésre, de a nemzetközi tanulmányok eredményei igencsak meggyőzőnek bizonyulnak. Az Amerikai, Kanadai és a Brit Dietetikusok Egyesülete is azon az állásponton van, hogy a jól kivitelezett teljes értékű növényi étrend bármely életkorban és élethelyzetben egészségesnek bizonyul.
Cikkemben igyekszem inkább a tanulmánnyal kapcsolatos pozitívumokra felhívni a figyelmet, mintsem a negatívumokat hangoztatni, de az állásfoglalás bárki számára elérhető, és tanulmányozásra érdemes! [1]
Az MDOSZ megfogalmazásában az egészséges táplálkozás alapja: „a csekély telített zsírfelvétel, a hozzáadott cukor és só mérsékelt, a zöldségfélék, a gyümölcsök és a teljes értékű gabonafélék bőséges, a hüvelyesek, az olajos magvak és a sovány tejtermékek rendszeres fogyasztása”, ami „bizonyítottan hozzájárul egyes civilizációs betegségek kockázatának csökkentéséhez”. A sovány tejtermékek fogyasztását kivéve, a teljes értékű növényi étrendet folytató egyének mondhatni, egész jól állnak az egészséges táplálkozással, hiszen szintén az MDOSZ megfogalmazása szerint a teljes értékű növényi étrend a következőt jelenti: „az állati eredetű élelmiszerek teljes kizárása mellett hangsúlyos a minél kevésbé feldolgozott táplálékok választása. Így a finomított liszt és az asztali cukor mellett többek között például a növényi olajok sem fogyaszthatók.”
A tanulmányban egy kielégítő összegzés található a főbb élelmiszercsoportok, makro- és mikrotápanyagok, valamint vitaminok tekintetében.
A növényi alapú étrendet követők egészségi állapotára jellemző az alacsonyabb koleszterinszint. „A szérum koleszterin eltérése feltehetően nagyrészt a zsírfogyasztás különbségével magyarázható, hiszen a húsok és a húskészítmények telített zsírtartalma jelentős lehet, míg a növényi olajok, az olajos- és a gabonamagvak jellemzően telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.”
Természetesen én is fontosnak tartom hangsúlyozni az általános (vegyes vagy bizonyos alapanyagokat kizáró táplálkozási irányzatokra egyaránt igaz) táplálkozási ajánlásokat, hiánybetegségek kialakulásának kockázatát, azonban úgy gondolom, a mindenkire (vegánra és nem vegánra) egyaránt érvényben lévő igazságok ÁLTALÁNOS igazságértékét fokozottabban kellene hangsúlyozni. Remek példa a jódra vonatkozó tartalmi egység, ami 1 egész oldalt jelent. Tényeket sorakoztat fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosság jódfelvétele feltehetően nem elégíti ki a napi ajánlott értéket, hiszen a hazánkban található víz 97%-a jódhiányos, a lakosságnak pedig mindössze 20%-a használ jódozott sót. Nem tudom elégszer hangsúlyozni a téma fontosságát, hiszen a jódhiány akár pajzsmirigy megnagyobbodáshoz, golyva kialakuláshoz is vezethet, de ez nem felhozható érv a növényi alapú táplálkozással szemben, azonban abban az olvasóban, aki nem eléggé szemfüles a jód is megmaradhat a fejében, mint a vegán étrend egy kritikus eleme.
A különböző betegségek csökkent kialakulási kockázatát leírja a tanulmány, de további vizsgálatok szükségességére hívja fel a figyelmet. A legtöbb betegség megelőzésében a növényi alapú táplálkozásnak köszönhető alacsonyabb BMI érték és koleszterinszint állhat a hátterében. „A pillanatnyilag rendelkezésre álló tudományos evidenciák szerint a vegetáriánusok körében kisebb a túlsúly és az elhízás előfordulási gyakorisága”, „kisebb a szív- és érrendszeri betegségek rizikója”, „A daganatok vonatkozásában vannak bizonyítékok arra, hogy az általános daganatkockázat kismértékben kisebb a vegetáriánusok körében”, „A növényi alapú étrendet követőknél kisebbnek bizonyult a diabetes, a divertikulózis és a hályog kialakulásának kockázata is”
Az MDOSZ nem javasolja a vegán étrendet várandósság idején, illetve az iskoláskorúnál fiatalabb egyének esetében, de itt a kutatási eredmények hiányára hivatkozik a szövetség. Elgondolkodtató tény azonban, hogy abban az esetben, ha a szoptatás nem megoldható, a gyermek születése utáni első évben a tápszer alkalmazása mellett 100%-ban növényi alapú ételeket, mint humusz, puhára főtt hüvelyesek vagy pürésített avokádó a javaslat, mint kiegészítésként szolgáló energia.
Természetesen érthető az általam „óvatosságként” megfogalmazott hozzáállás, hiszen egy országos szövetség sem örül a tömeges támadásoknak, a növényi alapú táplálkozás ennél egyértelműbb támogatása, pedig valószínűleg óriási port kavarna kis hazánkban. Egy jóval biztonságosabbnak tekinthető, informálisabb felületet biztosít a Facebook. 2021. október 18-22. között a Fenntartható táplálkozás hete kapcsán, az MDOSZ Facebook oldalán „Fogyassz kevesebb, de jó minőségű húst” című képet osztott meg. A felhívás első gondolata a következő volt: „Tarts legalább 1 húsmentes napot hetente”.
Bíztatok mindenkit arra, hogy olvassa el a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hivatalos állásfoglalását a növényi alapú étrendet illetően, kellő szemfülességgel, és alkosson saját véleményt!
Szerb Katalin
Ha lemaradtál volna rovatom korábbi részéről itt elérheted: [i]
[1] http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2019/10/novenyi-alapu-etrendek-taplalkozastudomanyi-megitelese_allasfoglalas_mdosz_2019.pdf
[i] https://infozio.wordpress.com/2021/11/10/vegan-sportolok-lehetseges/
