Bulihangulat, tomboló zene, alkoholmámor, vidám baráti társaság, kószán elcsattanó csókok jellemeznek egy-egy görbe hétvégi estét. Vagyis így vizualizálja átlagosan a fiatalok életvitelét egy idősebb ember. A közhiedelmek szerint, akad egy ritkábban előforduló betegség, mely szintén a fiatal korosztályt érinti és olyan csendesen lopózik az érintett életébe, hogy sokáig felfedezetlen marad. A hétköznapi neve csókbetegség, melyet az Epstein – Barr vírus okoz. Maga a betegség azonban, legtöbbször tévesen él az emberek tudatában.
Akkor mi ez a furcsa kór? Miért téves a „csókbetegség” elnevezés? Mik szolgálnak figyelmeztető jelekként? Hogyan kezelik?
Ezeket a kérdéseket járjuk körül az aktuális cikk segítségével!
Az emberi testben számos idegen vírus, baktérium veheti át a hatalmat átmenetileg! Az immunrendszerünk ellenük küzd egy felmerülő megbetegedés esetén. Erre adhat bizonyosságot egy általános vérkép, amit legtöbbször a kórház laboratóriumában dolgozó ápolók vesznek le a betegtől egy vérvétel során. Ezt követően a levett produktumot különböző gépek centrifugálják és szűrik, majd a gépeken látható eredményt az orvsok értékelik ki. Egy adott vírusos fertőzés esetén a fehérvérsejtek száma jelentősen megnő, hiszen ők az immunitásért felelős sejtek a testben. Ezeket a sejteket T-limphocytáknak nevezzük. Olyan láthatatlan harcosokról van szó, akik egy testidegen anyag (pl.: vírus) hatására aktívan védeni kezdik az immunrendszert. Képzeljük el őket harcos katonákként, akik saját területüket védik: vannak közöttük olyanok, akik csak a háttérben segítik a többi sejtet, vannak olyanok, akik védekeznek az ellenséggel szemben, de akadnak közöttük olyanok is, akik megölik az ellenséges vírusokat. A csatamező ezúttal a nyirokcsomók harcszíntere, ahol az immunsejtek tábora találkozik a méltó ellenfeleikkel, az antigénekkel. Amikor az aktív immunsejtek száma jelentősen megnövekszik, a szervezet stratégiájaként a nyirokcsomók is szembetűnően megduzzadnak jelezve, hogy a testben valami nem a megszokott rendben zajlik.
Amikor a testünk harcot vív az egészségünk érdekében, nem marad elég energiánk a mindennapi tevékenységeink elvégzéséhez. A munonukleózisban szenvedő páciensek nem véletlenül számolnak be tartós, elnyújtott fáradtságról. Ez az első intő tünet, amely jelentkezik az érintetteknél. Bár igaz, hogy a fáradtság alapjában véve több betegségre jellemző lehet. Emellett láz és kínzó torokfájás gyötri őket. Mint nyirokszervek, a mandulák is reakcióba lépnek, megduzzadnak, s köréjük vastag lepedékréteg képződik, amely miatt sokszor tévesen mandulagyulladásként diagnosztizálják. Továbbá, a tartósan elhúzódó fertőzés a máj és lép megnagyobbodással is járhat.
Amennyiben itt maradtál, kedves olvasó a cikk végére, eloszlatom a tévhitet, hogy a csókbetegségnek valójában nem az az oka, amit első hallásra eszünkbe juttat!
Igaz, hogy nyál útján terjed, viszont a legtöbb esetben nem az okozza a problémát, hogy egy adott ember a fél diszkóval csókcsatába keveredik! Sokszor a nem kellően elmosott evőeszközökről, poharakról kerül a szervezetünkbe a vírus. Az is gyakori eshetőség, hogy két vagy több barát egymás után egy és ugyanazon pohárból iszik. Meglepően cseppfertőzéssel is könnyen elkapható ez a betegség!
A vírusfertőzést 2-4 hét alatt gyógyítja meg az antibiotikumos terápia, mivel nincsen célzott antivirális szer a gyógyításhoz. Fontos a folyadékfogyasztás, a kímélő életmód és a táplálkozás egyaránt! A tüneteknél a fáradtság érzése sokkal nehezebben enyhíthető és akár hosszú hónapokon át fennállhat.
Ez a betegség nem a végzet, hanem sokkal inkább egy emlékeztető: a testünk nap, mint nap értünk dolgozik!
Sebők Vivien
Képek forrása: Pinterest
Hasonló edukatív tartalomért kattints a következő linkre:
