A krónikus stressz számomra egy olyan témakör jövőbeli egészségügyi szakemberként, amiről bármennyit tudok írni. A stressz az egyik legveszélyesebb rizikótényező, ami sokszor láthatatlanul van jelen az emberek mindennapjaiban, ezért fontosnak tartom, hogy minél többet beszéljünk róla, minél jobban fejtegetve a témát.
Amikor megtörténik a baj és valaki megbetegszik, legyen szó akut vagy krónikus állapotról, mindig felmerül a jogos kérdés: “Miért?”. A betegséget kiváltó tényező mellett fontos a rizikótényezőket is felmérni. Ideális esetben, a kockázatot jelentő szempontokat még a betegség bekövetkezte előtt felismerjük, és ehhez mérten körültekintőbben cselekszünk. Egyes tényezőkre nincs ráhatásunk, mint az életkor, a genetika vagy a nem. Például az autoimmun betegségek 75-80%-a a nőket érinti, illetve a daganatos megbetegedések gyakrabban fordulnak elő az 50 évnél idősebb korosztálynál.
Vannak azonban olyan befolyásoló szempontok, amiken tudunk változtatni. Az életmód, amit folytatunk nagyobb hatással van az egészségre, mint gondolnánk. Az aktivitási szint, a táplálkozási szokások, dohányzás, alkoholfogyasztás és tápláltsági állapot mind olyan tényezők, amelyek növelik vagy csökkentik egyes betegségek kialakulásának rizikóját. Például a daganatos megbetegedések kialakulásában 35%-ban szerepe van a táplálkozásnak. A stresszt is sokszor a “változtatható” kategóriába sorolják, azonban vitatható, hogy a rohanó 21. században mennyire lehetséges elkerülni a krónikus stresszt.
A krónikus stressz alatt egy olyan helyzetet értünk, ami huzamosabb ideig fennáll, feszültséget okoz az egyén életében és negatív hatással van az egészségre, mint fizikailag és mentálisan. Okozhatja munkahelyi nyomás, elvárások a tanulással kapcsolatban, családi és párkapcsolati problémák, anyagi problémák vagy bármilyen élethelyzet amiből az egyén kiszabadulna. Ezek halmozódása csak fokozza a helyzetet.
Egy ilyen tartósan fennálló probléma amellett, hogy szellemileg megterhelő, hatással van az egész szervezetre. A szorongás és a depresszió, ami kéz a kézben jár a hosszantartó stresszel, fizikai tüneteket hoz magával. A testben megragadt feszültség, vagy éppen fáradtság hatással van a testtartásra, ezért gyakori a szorongásnál a nyak- és vállfájdalom, illetve depresszió esetében a krónikus hátfájás, amire nincs egy konkrét magyarázat. Ha az idegrendszer folyamatosan készenléti állapotban van, akkor az emésztőrendszer vérellátása csökken, így gyakoribbak az emésztőrendszeri problémák, illetve az étvágytalanság. A folyamatos stressz pedig az egyik legnagyobb okozója a magas vérnyomásnak, illetve a szív és érrendszeri megbetegedéseknek.
Sajnos gyakori, hogy a stresszel és a negatív gondolatokkal nem tud az egyén megfelelően megküzdeni. Ilyenkor, jobban ki van téve a veszélynek, hogy egészségtelen vagy éppen káros megküzdési stratégiákhoz nyúl, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás. Mindkét szokás függőséghez vezet hosszú távon. A stressz tehát nem csak önálló rizikófaktor, hanem sokszor a kiváltó tényezője a káros szokásoknak.
Pápai Liza
A képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
