Elsőre talán nem gondolnánk, hogy az űrutazás milyen komoly felkészülést igényel ahhoz, hogy a lehető legegészségesebb állapotban érkezzünk vissza a Földre és tovább folytathassuk az életünket. Az emberi szervezet a Földi körülményekhez teremtődött, így komoly fizikai és lelki megterheléssel kell számolnia annak, aki a világűr felfedezésében vesz részt. Na de valójában milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk egy űrutazás során, illetve, hogy lehet ezeket megelőzni?
A kimerítő utazás hatásai:
A mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás sűrűjéből hazatérő ember, megfelelő felkészülés és odafigyelés hiányában könnyen megtapasztalhatja az űrutazás viszontagságos következményeit, melyek egész testét érinthetik.
Fizikai tünetek közül a csont- és izomrendszeri változások talán az egyik leggyakrabban említettek közé tartoznak. A gravitáció hiányában testünk izmai nem kapják meg a számukra szükséges esszenciális kontrakciós ingereket, így rövid időn belül képesek nagy mértékben veszíteni tömegükből, azaz képesek elsorvadni a „kihasználatlanság” miatt. Nem csak az izmok nem részesülnek a működésükhöz és fejlődésükhöz szükséges ingerekben, hanem a csontok sem. A csontok tápláltságát, fejlődését és épségét biztosító inger az ütközés lesz. Gravitáció hiányában a talajjal való ütközés és az onnan érkező reakciós erők redukálódnak vagy teljesen ki is maradnak, így rohamosan csökkenhet a csontsűrűség, melynek következtében csontritkulás-, majd akár – egy óvatlan mozdulat következtében – komoly csonttörések is előfordulhatnak. A csontsűrűség csökkenésével a csontok törékenyebbé vállnak, ezáltal könnyebben, kis erőbehatásra is létrejöhetnek csonttörések.
A „mozgatószervrendszer motorja”, a szív- és a keringési rendszer is megszenvedi a gravitáció nélküli állapotot, ugyanis az ereinkben folyó vér és nyirok a gravitáció hiányának köszönhetően, nem képes eljutni a test alsó részeibe, hanem a test felső részeibe száll. Ilyenkor, a feltorlódó testfolyadékok miatt felduzzad az űrhajós arca, melyet űrorrláznak is neveznek. Ezen túlmenően, a szívizom is „ellustulhat”, hiszen nem kell a gravitációval szemben pumpálnia a kamrákba felgyülemlő vért, így gyakran alakulhatnak ki elhúzódó szív- és keringési panaszok is. A visszatéréskor előfordulhat az ortosztatitikus intolerancia jelensége is, mely azzal jár, hogy felállások, felülések alkalmával az illető erős szédülést tapasztalhat vagy akár el is ájulhat.
A keringés mellett az idegrendszer is súlyos károkat szenvedhet a megváltozott körülmények miatt. A koponyaűrben megnövekedett nyomás miatt egyes űrhajósoknál előfordulhat látásromlás vagy épp homályos látás is. A látás mellett az űri körülmények az egyensúlyérzékelésünkre is hatással vannak, mivel a belső fül érzékszervei másképpen érzékelik az egyensúlyt a súlytalanság állapotában.
Távol a Földtől, a szervezetre ható stressz és mikrogravitáció erősebbnek bizonyulhat, mivel az immunrendszer nem tud olyan hatékonyan védekezni a különféle betegségek, fertőzések ellen. Gondoljunk csak arra, hogy magában, például a keringés sem képes a megváltozott körülmények között a megszokott módon működni, ezáltal belátható, hogy testünk védekező rendszere sem tudja a megszokott védelmet nyújtani sem az új, sem a bennünk meglévő, lappangó régi fertőzések ellen. Ezáltal előfordulhat az is, hogy ezek a régi fertőzések újra belobbanhatnak, mint például a herpesz vírus.
A Föld óvó és védő mágneses mezeje nélkül, jelentős mértékben ki vannak téve az asztronauták a kozmikus sugárzás terhelésének, mely jelentősen megnövelheti a rák-, a szív-és érrendszeri betegségek- és a központi idegrendszeri károsodások előfordulásának kockázatát is. Leginkább a hosszú missziók során – mint például egy Mars utazás – jelent kiemelten nagy rizikót a megnövekedett sugárterhelés.
Egyéb fizikai változásként megfigyelhető a sebek lassú gyógyulása, a bőr elvékonyodása, vagy akár emésztésiproblémák, illetve étvágyváltozás is előfordulhat a küldetések alkalmával.
A fizikai hatások mellett, kiemelten fontos a lelki megterhelés is, ami a végtelenbe nyúló világűrben körül veszi az embereket. A fent megtapasztalható izoláció és bezártság könnyen okozhat szorongásos panaszokat, erős depressziót. Gyakran előfordulhatnak alvászavarok a megváltozott nappal- éjszaka ciklus miatt. A bezártság továbbá kiélezheti a csapattagok közti kommunikációt, viszályokat szíthat, akárcsak a fent tapasztalható esetleges monotónia vagy a Földtől való távolság tudata.
Prevenció a zűr ellen:
Az űrügynökségek többféle ellenintézkedést is igyekeztek kidolgozni annak érdekében, hogy a világűrben tett látogatás kellemetlen következményeinek mértékét mérsékelni tudják.
Az űrhajósok számára rendszeres edzéstervet állítottak össze, mely segíthet megelőzni az izom- és csontrendszerben vagy a szív-és keringésirendszerben fellépő panaszokat. Az edzések alkalmával, rögzített körülmények között használnak futópadot és ciklikus ergométert, azaz űrbiciklit. Továbbá, az ellenállásos edzőgépek segítségével rezisztencia tréninget végezhetnek az űrhajósok, mely elengedhetetlen a szív pumpafunkciójának támogatásához és a megfelelő csont- és izomtömeg fenntartásához.
Keringésüket támogatja még a nyomásruha is, mely egy negatív préselő hatás segítségével szimulálja a Földön megszokott gravitációs körülményeket. Ezáltal a vér képes eljutni a test alsóbb részeibe is, így a megfelelő keringésszabályozás biztosított lesz.
A megnövekedett koponyaűri nyomás problémájára egy fejlesztés alatt álló, fordított vákuumnadrágot szeretnének alkalmazni, ami a folyadékot lefelé húzza. Ezen túl, a megfelelő folyadék és sóbevitel is kifejezetten fontos, melyet rendszeres szemészeti vizsgálattal egészítenek ki a missziók során.
A kevésbé hatékony immunrendszer támogatására, a megfelelő étrend kialakításával figyelnek. Az antioxidánsokkal dúsított és vitaminokban gazdag ételek mellett kifejezetten nagy figyelmet fordítanak a megfelelő D-vitamin és kalcium pótlására is, mivel a kalcium a D-vitamin segítségével képes hatékonyan beépülni a csontszerkezetbe, ezáltal megtartva annak sűrűségét, denzitását.
A betegségek megelőzése továbbra is sokkal hatékonyabb, mint az ellenük való védekezés egy megváltozott környezetben, így az űrutazást komoly fertőtlenítési és karantén protokollok előzik meg.
Az immunrendszerre és az egész szervezetre mentális és fizikailag is kiható stressz csökkentésére is szerveznek programokat, mint például lehetőséget biztosítanak a családdal való kapcsolattartásra, üzenetek küldésére, a földi körülmények szimulálására (VR, zöldfény terápia, ablakok, növénytermesztés). Ezen túl csapatkohéziót erősítő tréningeket szerveznek az indulás előtt, illetve folyamatos szolgálatban biztosítanak kapcsolattartást mentálhigiéniás szakemberekkel is. A stressz leküzdéséhez elengedhetetlen egy jól strukturált napirend kiépítése is, melyben a pihenés, a szabadidő és a munka egyensúlyának harmóniája uralkodik.
Összegzésül fontos kijelentenünk azt, hogy teljes mértékben a negatív hatásokat elkerülni nem lehet, azonban az előírások és prevenciós programtervek betartásával és alkalmazásával, jelentősen redukálhatók a potenciálisan megjelenő panaszok. Így a küldetés mellett, még a testi-lelki egészségünk fenntartásában is sikert arathatunk!
Plessek Marcell
Képek forrása: csillagászat.hu, Origo
Ha szeretnél még hasonló tartalmakat olvasni, akkor lesd meg ezt is:
