Ahol a levegő elfogy, ahol a szív megpihen, ott nem csak egy folyamat, hanem egy egész élet véget ér. Az idő előrehaladtával egyre fogynak azok az értékes percek, melyek a remény apró szikráját táplálják a viszontlátás esélyébe. Azonban van, akit megmenteni már nem lehet. Hiába a fáradhatatlan mellkaskompresszió, hiába a fülekben újra és újra visszhangzó, gyermeteg suttogássá szenderülő szólongatás, mégis van, aki felett már ítéletet mondott az élet. Azonban számos olyan történetről hallunk – akár manapság is – melyek csodaszámba mennek. Mesélnek rejtélyes felépülésekről, egy hirtelen kapott új esélyről, vagy akár egy új életről is, melyek kiragadták az érintetteket a biztos halál karmaiból. Viszont, hogy kaphattak új esélyt? Hogy támadhattak fel azután, miután már lemondtak a megmentésükről? Meséljen erről maga a jelenség, a Lazarus-szindróma.
A feltámadottak felemelkedése:
A Lazarus-szindrómát auto-reanimációs szindrómának is nevezik, mely egy igen ritka orvosi jelenségként van számontartva. Lényege, hogy az illető, a halál beállta után, mégis képes „újjáéledni”. Természetesen, ez nem a szó szoros értelmében feltámadást vagy újjáéledést jelent, hanem inkább azt, hogy a keringés – a sikertelen újraélesztési kísérletek dacára – spontán visszatér.
A név kötelez:
A beavatkozás nélküliség miatt, afféle csodának is tekinthetjük a jelenséget, mely stílusosan a nevét Lázárról kapta, akit Jézus a halál ölelő karjai közül támasztott fel.
A Lazarus-szindróma elnevezést egy bibliai történet inspirálta, mely a feltámasztás csodájáról mesél. A történetet a bibliában, János evangéliumának 11. fejezetében jegyezték le, melyet a mai napig Jézus egyik legismertebb csodatételei között tartanak számon.
A történetben Jézus megtudja Lázár testvéreitől – Máriától és Mártától – hogy Lázár súlyos betegségben szenved. Jézus a hír hallatán, mégis csak pár nap késlekedéssel indult el Betániába, ahol már előre tudja, hogy Lázár meghalt, melyet tanítványaival is megoszt. A hírt igazolják a testvérek, akik a jövevények érkezése után kifejezik sajnálatukat Jézusnak, hogy talán megmenthető lett volna szeretett testvérük, ha a megváltó időben ott lett volna. A közös gyász után Jézus azt mondja, ha bíznak benne, akkor vissza fogja hozni Lázárt a halál birodalmából. Ezen felbuzdulva a barlanghoz mennek, melyben Lázár van öröknyugalomra helyezve, már negyedik napja. Jézus kérésére elgörgetik a bejárat elől a hatalmas követ, majd imádkozni kezd, melynek következtében felszólítja Lázárt, hogy jöjjön elő. A csoda valóra vált, mivel Lázár a hívásnak eleget téve kisétált a nyughelyül szolgáló barlangból, így hagyta el ezzel együtt a halál mindent elnyelő torkát is.
A szervezet mint csoda:
Habár a Lazarus-szindróma, valóban csodásnak tekinthető, azonban számos elképzelhető elmélet született arról, hogy miképp képes a szervezet újra működésbe lépni, a halál beállta után.
Az elképzelések szerint, lehetségesnek tartják, hogy az újraélesztési próbálkozások során felgyülemlett levegő légcsapdát képez, mely nagy nyomást képes gyakorolni a szívre, így mikor a mesterséges lélegeztetést abbahagyják, akkor a nagy kompresszió felszabadul, így a szívnek esélye lehet újraindulni.
Elképzelhetőnek tartják azt is, hogy az emelt szintű újraélesztés során alkalmazott gyógyszerek később fejtik ki hatásukat, melynek következtében életjelek tapasztalhatók az érintett személyen.
Harmadik lehetőségként felvetik, hogy a szív ingerképzési zavara állhat a dolgok hátterében, mely amellett, hogy sok esetben kezelésre, vagy gyors segítségre szorul, mégis képes önmagától is rendeződni.
Az elméletek dacára azonban pontosan nem jelenthetjük ki, hogy mi okozhatná a Lazarus-szindróma ritka jelenségét, így a csoda valódi magyarázatát továbbra is homály fedi.
Pontos-e a halál?
A jelenség érdekessége és csodálatossága mellett, azonban számos kérdést is felvonultat. Például azt is, hogy valóban megtörténik-e a halál beállta?
A halál definiálásához fontos ismernünk a két szóban forgó fogalmat, melyek a halál fajtáit takarják. Az első a biológiai halál állapota, mely a jogilag és orvosilag elfogadott halálállapotnak minősül. Ilyenkor az egykor élt személy agyi tevékenysége teljes mértékben leállt és visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedett. Habár, később képesek működtetni gépi támogatással a szívet és a légzést, azonban az életet már nem tudják vissza pumpálni a halottba. A biológiai halál megállapításának szigorú kritériumai vannak, melyet legalább 2 orvos végez, 6-12 órás megfigyelési idővel, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy az illető valóban halott.
A „másik halál” a klinikai halál állapota, melyben a három észlelt főtünet a légzés-, a pulzus- és az eszmélet hiánya. Ez az állapot még visszafordítható, időben megkezdett újraélesztéssel, azonban 4-6 perc után, az agy sejtjei visszafordíthatatlan károkat szenvednek az oxigénhiányos állapot miatt.
Így elmondható, hogy a klinikai halál állapotából valóban képesek lehetnek „visszatérni”, azonban 4-6 perc leforgása után az agy egyes területei visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek el.
Lázárok meséi:
Bármennyire is ritka jelenség, mégis maradtak feljegyzések a Lazarus-szindrómáról, melyek közül három esetet választottam ki, mikor az emberek visszatérhettek az életbe.
Az első egy 66 éves férfi esete volt, mely több szempontból is érdekesnek bizonyul. A férfit hirtelen szívmegállás miatt próbálták újraéleszteni 45 percen át, azonban a próbálkozások sikertelennek bizonyultak. Miután a halottá nyilvánítás megtörtént, 5 perccel később spontán légzés, és jól érezhető pulzus jelentkezett. A csodával határos módon megmenekült beteg, ezután szívkatéterezésen esett át, majd, ami még meglepőbb, hogy állítások szerint neurológiai károsodás nélkül megúszta.
Második esetben, egy még ritkább eseményt, egy 9 hónapos csecsemő visszatérését dokumentálhatták, akinél az újraélesztés leállítása után 30 másodperccel spontán szívritmust tapasztaltak az orvosok.
Egy közel napjainkban történt esetben, egy COVID-19-ben szenvedő, 79 éves férfit próbáltak újraéleszteni. Negyven perc próbálkozás után végül megtörtént a halottá nyilvánítás. Ezután 20 perccel, végül a férfi keringése spontán visszatért. Ez az eset, nagyban kiemeli az újraélesztés utáni megfigyelés fontosságát, mely legalább 10 percig ajánlott a halál beálltának megállapítása után. Azonban az eset tökéletesen érzékelteti azt, hogy érdemes nyitott szemmel járnunk, és hinni azokban a bizonyos csodákban, melyek oka, habár nem ismert, mégis csodáknak tekinthetők.
Plessek Marcell
Képek forrása: Pexels
Tudtad, hogy van egy olyan szindróma, melyben az emberek azt képzelik, eliramlik belőlük az élet? Ha érdekel, olvasd el ezt a cikket is:
