Az immunológia egy olyan ága az orvostudománynak, mely a szervezet védekezőképességét vizsgálja. Az emberi testet nap mint nap rengeteg külső hatás éri, köztük több olyan, ami egészségkárosító, potenciálisan veszélyt jelent. Véd a bakteriális és vírusos fertőzésektől, egyensúlyban tartja a szervezet folyamatait és felismeri a testbe kerülő idegen anyagokat. Az utóbbi feladata nagyon fontos, hiszen a “betolakodók” ellen immunválassszal reagál, később pedig egyes betegségekkel szemben kialakul a védettség.
Az immunológia világnapját április 29-én ünnepeljük 2004 óta. Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége kezdeményezte a megtartását, hogy az immunológia, mint tudományág, több figyelmet kapjon. Nem csak az immunrendszer működéséről tájékoztatja a lakosságot, hanem az autoimmun és egyéb immunológiával kapcsolatos betegségekre is felhívja a figyelmet. Ez napjainkban kiemelten fontos, hiszen egyre gyakoribbak az autoimmun eredetű megbetegedések.
A világnap üzenete hangsúlyozza a megelőzés fontosságát. A Covid19-járvány nagy port kavart a védőoltások tekintetében, viszont nem szabad elfelejteni, hogy ez az eljárás mennyi életet mentett meg az elmúlt évszázadok során. A védőoltás arra szolgál, hogy megtanítsa az immunrendszer leküzdeni az adott fertőző kórokozót. Így, amikor találkozunk a vírussal vagy baktériummal, akkor lecsökken a veszélye annak, hogy nagy károkat okozzon a szervezetünkben.
Nem csak egyénileg, hanem csoportos, társadalmi szinten is nagy jelentősége van a védőoltásoknak. Ha a népesség nagy része rmegkapta az oltást és/vagy immunitást szerzett az adott betegség ellen, az nagyban csökkenti a veszélyét annak, hogy járvány alakuljon ki. A kórokozó nehezebben terjed olyan egyének között, akik immunisak a betegségre. Bár védőoltás nélkül is kialakul a közösségi immunitás, a védőoltások segítségével kevesebb embernek kell átesnie a betegségen, illetve a súlyosabb kórokozók tekintetében, kevesebb emberéletet követel.
Az immunrendszer legfontosabb feladata, hogy felismerje az idegen anyagokat a testben. Ez elengedhetetlen a veszély beazonosításánál. Azonban előfordul, hogy a test saját részeit is idegenként ismeri fel, majd támadást indít. Az autoimmun betegségek eredete nem ismert, viszont kialakulásukhoz hozzájárulhatnak egyéb tényezők. Például a genetika, a stressz, az életmód és súlyosabb fertőzések. Gyakrabban fordul elő fiatalok körében, illetve a nőknél, feltehetőleg a nagyobb szorongás és mentális leterheltség miatt. Ha valakit folyamatosan nagy mértékű stressz ér, az legyengíti az immunrendszert. Egy stresszes időszak után fogékonyabbak vagyunk a betegségekre, azonban, ha ez egy évekig tartó állapot, akkor nagyban megnöveli a kockázatát az autoimmun betegségek kialakulásának.
A “támadás” kiterjedhet egy szervre, de vannak olyan betegségek, ahol sajnos nem áll meg ennyinél, és szisztémás problémákat okoz, amik a test több részét is érintik. Ilyen például a szisztémás lupusz, Bechterew-kór, Hashimoto-betegség és a reumatoid arthritis. A betegségekhez gyakran kapcsolódik fáradtság, alvászavar és agyi köd, mivel a szervezet folyamatosan harcban áll. Fontos felhívni a figyelmet az ilyen eredetű betegségekre, hiszen napjainkban egyre gyakrabban találkozunk velük.
Pápai Liza
A képek forrása: Freepik
Ha tetszett a cikkem, akkor olvasd el ezt is!
