A csend látszólag békés. Egy fiatal nő ül a verandán, egyik kezében egy bögre gőzölgő teával, másikkal gyengéden a pocakját simogatja. A nap lassan lemenőben, az ég vörösen izzik. A nő óvatosan kortyol teájából, majd mosolyogva figyeli, ahogy egy cica átlibben az udvar kerítésének rácsai közt, majd eltűnik a bokrok között. Nem is sejti, hogy ez az ártatlan jelenet hamarosan beárnyékolja a várva várt boldogságát.
A toxoplazmózis a világ egyik legelterjedtebb néma, alattomos fertőzése. A kórokozója, a Toxoplasma gondii egy egysejtű parazita, amely világszerte emberek milliárdjait fertőzi meg anélkül, hogy az áldozatok többsége valaha is tudomást szerezne róla. A fertőzés gyakran tünetmentes, de bizonyos esetekben – mint például terhesség során – végzetes következményekkel járhat.
A fertőzés fő forrásai a macskák. A Toxoplasma gondii ugyanis csak a macskafélék bélrendszerében tud szaporodni. A macskák székletükkel ürítik ki a parazitát, ami a talajba, vízbe, élelmiszerekbe jutva továbbfertőzheti az embert és más állatokat. A hétköznapi kertészkedés, nyers hús vagy szennyezett zöldség mosatlan elfogyasztása is elegendő lehet ahhoz, hogy a láthatatlan kórokozó a szervezetünkbe kerüljön.
És itt válik igazán veszélyessé a helyzet.
Ha a fertőzés egy egészséges immunrendszerű felnőtt szervezetében bukkan fel, többnyire enyhe lefolyású kórfolyamatot okoz: egy kis láz, nyirokcsomó-duzzanat, esetleg influenza-szerű tünetek, amelyek gyorsan elmúlnak. Ám ha a fertőzött egy magzat, újszülött, vagy legyengült immunrendszerű ember, a következmények végzetesek lehetnek.
A magzati toxoplazmózis különösen alattomos. Az anya sokszor nem is tudja, hogy megfertőződött, hiszen nincsenek figyelemfelkeltő tünetei. A kórokozó azonban a méhlepényen keresztül észrevétlenül átléphet a magzat szervezetébe, ott pedig súlyos, életre szóló károsodásokat okozhat: szemkárosodás, agykárosodás, mentális retardáció, halláskárosodás, görcsrohamok – mind-mind a fertőzés lehetséges szövődményei. A legsúlyosabb esetekben a fertőzés vetéléshez, halvaszületéshez vagy koraszüléshez vezethet.
A fertőzött újszülöttek sokszor egészségesnek tűnnek születéskor. Azonban a parazita rejtőzködik – évek, akár évtizedek múlva is előtörhet, látásromlást, agyvelőgyulladást vagy más neurológiai problémát okozva.
A toxoplazmózis megelőzése ugyanakkor nem lehetetlen feladat. Alapvető higiéniai szabályok betartásával nagymértékben csökkenthető a fertőzés kockázata:
- Kertészkedés, vagy bármiféle földdel való érintkezés után alapos kézmosás.
- A zöldségek és gyümölcsök gondos megmosása.
- A húsok – különösen a sertés, bárány és vad húsoknak teljes átsütése vagy főzése.
- A macskaalom napi tisztítása (ne a várandós nő végezze!)
- A házi macskákat kizárólag főtt vagy ipari táppal etessük, hogy elkerüljék a fertőzött állatok elfogyasztását.
- Kutyák és más háziállatok fertőzöttségi státuszának rendszeres ellenőrzése.
Érdemes tudni, hogy a házimacskák – különösen azok, akik nem járnak ki a szabadba, és kizárólag tápot esznek – csak elvétve hordozzák a fertőzést. A veszélyt főleg a kóbor macskák és a szennyezett környezet jelentik.
A toxoplazmózis és az immunhiány
Azoknál, akiknek az immunrendszerük gyengült, a toxoplazmózis életveszélyes formát ölthet. Ilyenkor a parazita aktiválódhat a szervezetben, súlyos agyvelőgyulladást (toxoplasma encephalitis) okozva. A betegség gyors diagnózisa és kezelése nélkül az állapot végzetes lehet.
A toxoplazmózis láthatatlan árnyéka
Több tudományos kutatás igazolta, hogy a toxoplazmózis különös módon képes befolyásolni viselkedésünket is. A fertőzött rágcsálók például elveszítik természetes félelmüket a macskaszagtól, és vakmerőbbé válnak – így könnyebben esnek a macskák áldozatául, amely a parazita szaporodási stratégiáját szolgálja.
Érdekesség ugyancsak, hogy egyes tanulmányok szerint az embereknél is fokozott kockázatvállalási hajlamot, reakcióidő-csökkenést, sőt, bizonyos mentális zavarok (mint a skizofrénia) kialakulásának kockázatát is összefüggésbe hozták a toxoplazmózissal.
Szücs Réka
Olvass tovább!
