Kijelenthetjük, hogy a mai világban a legtöbb fiatal a sportolásra szánt idejét szívesen tölti konditeremben, nem is csoda, mivel időbeosztás szempontjából teljesen személyre szabott. Többen fogyasztanak a tevékenység végzése előtt, közben vagy után magas protein tartalmú táplálékkiegészítőket, közülük a rutinosabbak a ketogén diétát igyekeznek napirendjükbe építeni.
De hogyan is csináljuk hatásosan?
A ketogén diéta teljes életmódváltozást vonz magával, egyre nagyobb népszerűségnek örvend, de ez nem jelenti azt, hogy megfelelően kivitelezzük.
Ketózis akkor alakul ki, amikor a testünk számára kevés szénhidrát áll rendelkezésére, hogy energiát biztosítson a különböző életfunkciókhoz. Testünk egyedülálló metabolikus állapotba lép, májunk apró szerves molekulákat, úgynevezett ketontesteket állít elő, hogy biztosítani tudja ezáltal az optimális energiaszintet az agy, a szervek és az izomzat működéséhez. Egy átlagosra szabott diéta alatt a vér átlagos ketonszintje 0,1-0,2 mmol körüli értéket mutat. Egy 75% zsír, 20% fehérje és 5% szénhidrát alapú ketogén diéta alkalmazása esetén ez az érték 0,5-5 mmol mennyiségre ugrik. Kezdetben általában fáradékonyabbak és gyengék leszünk, akár 2-6 hét is eltelhet, mire az emberi szervezet megszokja a diétát és áttér az úgynevezett keto-adaptáció állapotába, azaz alkalmazkodik a ketogén táplálkozási módhoz. Az eljárás során testünk arra programozza magát, hogy minél jobban égesse a zsírt és hasznosítsa a ketonokat. Általában az intenzíven sportolók körében nem jellemző a fáradság az étrend megváltoztatását követően sem, sőt, inkább az energia megugrását eredményezi.
Milyen hibákat lehet véteni?
Összetéveszthető az alacsony szénhidráttartalmú diéta a nagyon alacsony ketogenikus diétával vagy az illető túl sok fehérjét fogyaszt és túl sok átállási időt ad magának. A legfontosabb, hogy fel kell tudni ismerni vérünk ketogén molekula szintjének megemelkedését, mivel anélkül nem lehet sikeres a folyamat. A cél elérése érdekében érdemes aminosavakat fogyasztani, mely segít az izmok leépülésének megelőzésében, azonban az emésztési folyamatokon nem mennek át. Szintén kulcsfontosságú az átállási időszak kérdése is. Többen nagyon korán feladják a diétát, még mielőtt szervezetük teljes mértékben átállna a ketogén életmódra.
Sokak azt mondanák, hogy a túlzott zsírbevitel rendkívül egészségtelen, inzulinrezisztenciához és elhízáshoz vezethet, megnöveli a koleszterinszintet és veszélyezteti a szív- és érrendszer egészségét. Ez mind igaz is, viszont itt kifejezetten fontos megjegyezni, hogy ezek a táplálkozási szokások nemcsak túl sok zsírt, hanem vele együtt túl sok szénhidrátot is tartalmaznak. Ahhoz, hogy az egyensúlyt fenntartsuk a fehérjék és a zsírok között, érdemes olyan proteinforrásokat választani, amelyek alapvetően magasabb zsírtartalmúak: marhahús, lazac, egész tojás, szalámi, zsíros sajtok, kolbász, sonka, vaj, tejszín vagy olajos magvak. A megfelelő hatás elérése érdekében kerüljük a kenyeret, helyette együnk inkább más szénhidrátban gazdag ételt, akár salátát.
Draxler Alexia
Képek forrása: Pexels
További hasonló tartalmakért olvasd el ezt is!
